Az "Utolsó Csatlós" esete az Öko-Katasztrófával

Előadás -  Az utolsó Csatlós esete az ökokatasztrófával

Ismét magyar nyelven jelentkezem, mivel középpontban mégis csak a Tanácstalan Köztársaságunk vagyis Magyarország áll. Pár alkalommal már volt szerencsétek olvasni beszámolókat az ott zajló eseménysorozatról, ami a klímaváltozást vizsgálta több fajta szemszögből. Idén az utolsó előadásra került sor december 6-án. Talán a véletlen hozta, hogy pont Mikulás napján Hargitai Miklós a Népszava főszerkesztője és a MÚOSZ  elnöke moderálta a rendezvényt. Kicsit olyan volt újra padba ülni mintha arra várnánk mi gyerekek hogy kiderüljön virgácsot vagy csokit érdemlünk, mennyire voltunk "jó gyerekek" mennyire vettük komolyan az előttünk álló veszélyt, amikkel jóformán még tisztába sem voltunk igazán és a java az egésznek még csak most látszik igazán.

A rendezvényen előadóként Szigeti Cecília (közgazdász, egyetemi docens) Molnár László Árpád (közlekedési szakértő, FŐMTERV volt elnök,igazgató), Hajósy Adrienne (geofizikus) Kajner Péter (közgazdász-humán ökológiai szakember) vett részt a panel beszélgetésen, ahol megvitatták, miért is vagyunk mi ennyire tájékozatlanok, miért lehet jogos az utolsó csatlós jelző főleg, ami a klímaszkeptikusságot illeti. 

A túlélés titkát már mindenki bőszen kutatja lényegében már a 90-es évektől kezdve. Azok az országok akik felismerték a helyzet komolyságát és beépítik a  politikába a klíma védelem kérdését egyértelműen jobban alkalmasak az alkalmazkodásra való felkészülésre. Ezzel elismerik hogy az összes szakpolitikában szükséges változtatni, nem csak az egyéni felelősség vállalásra kell támaszkodni. Tisztában vannak vele hogy a klíma változás, nem kivédhető. Éppen ezért már a hatásokhoz igyekeznek alkalmazkodni. Nálunk azonban 20 éven keresztül egy szikrányit sem történt előrehaladás és csodálkozunk ha most "mindenki fut a pénze után"

Szigeti Cecília optimistán indított, voltaképpen most sok minden élhető itt Magyarországon a természet ideális és a klímánk átmenetileg, ezért tenni kéne egyénileg hogy ezt az állapotot megtarthassuk, de a nagy kérdés mit kéne tennünk?

Közlekedés szempontjából ez a probléma globális és lokális egyszerre és nincsenek jó és rossz megoldások fogalmazott Molnár Árpád.  Közlekedéshez kapcsolódó okok globális tüneteket jeleznek az ökológiában.

• Üvegházhatás kibocsátásának növekedése
  
• Légszennyezés => ami veszélyesebb és növekvő tendenciában van (16-17%)
  
• infokommunikáció követése határozza meg a közlekedést, szállítást ez ki is tágítja azt, az idők folyamán mesterséges energiára tértünk át ami meg 8X-ta az energiafelhasználásunkat, nem biztos hogy jó megoldás lesz az elektromos -akkumulátoros gépek használata, mérni ezeket sem lehet majd mennyire hatékony.

Hajósy Adrienne és Kajner Péter az Alkalmazkodásra helyezték a hangsúlyt bárhogy is vesszük klíma változásnak vagy vészhelyzetnek, mindennél nagyobb jelentősége van a szemléletformálásnak mert most döntjük el milyen legyen a jövőnk.

-10% -al csökkent a termőfelületünk

-vízháztartásunk negatív, évente kb 6 köbkilométer-nyí vízzel csökken,  távozik az országból (1989-óta) nem tudjuk megtartani.

-Durva átalakulás lesz és a talaj, víz, természeti környezetünkben ez látszódni fog. És már nincs meg az az intézményrendszer, ami védelmet biztosítana neki.

Ehhez kapcsolódva haladtunk tovább a politikai hálózat szövevényes útján, hogy megpróbáljuk kivesézni kiknek a hibájából nem tud haladni az ügy.

A helyzet igen súlyos a tekintetben mennyire ki vannak szolgáltatva a szakemberek a politikai hierarchia kénye kedvére, ergo nincs közvetlen kapcsolat köztük és a jelenlévők szinte többsége meg sem tudta nevezni, melyik ágazat ki alá is tartozik voltaképpen. Egy jó nagy kupival szembesültünk, de nem ez volt az egyetlen pofon azon az estén.

Vannak olyan minisztériumi emberek, akik releváns tudással rendelkeznek meglepő módon, de olyanok is, akik képesek megváltoztatni egy egy adatot azért mert nem egyezett az a jelentésükben szereplővel. A paletta változatos ami egyértelműen megmutatja hogy rendszerszintű problémával állunk szemben, ami az együttműködés és a kommunikációra való hajlandóság hiányát erősíti meg.

Tervek lennének és  projektek is, de ezeket nem mélyítik el, bíznak a technológiai fejlődésben és rendszerek összekapcsolásában a mesterséges intelligencia használatával pl: a közlekedésben, de ugyan akkor tervezetekben, már számolnak hogy tovább növekszik a szén dioxid kibocsátás (30%-al)

Geofizikus asszony részletesen elmagyarázta mióta is uralkodik ez a kupi, vagyis mióta nincs rend ebben az igen fontos ágazatban, ami meghatározza saját életünket is, így ennek elhanyagolása talán a legnagyobb bűn amit az ember elkövethet.

Azáltal hogy a gondosan évszázadokon keresztül fenntartott és ápolt intézményi rendszert megszüntették, ami még kiegyezést követően alakult meg (Földtani Intézet -1869) még a válságos időkben is működött, mint pl a világháborúk. Szinte megdöbbentő, hogy azóta a központosításnak köszönhetően mennyire ellehetetlenült az évek alatt.

Egy olyan intézmény, ami hazánkat letérképezte( föld, víz, földalatti vizek, ásványkincsek) tekintetében. Hagytak tönkremenni, fokozatosan vonták ki az emberi és pénzügyi forrásokat belőle 2012-ig ami után végleg megszűnt önállóan létezni. Összevonták az Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel melyből létrejött a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

A név változtatással a minisztériumi struktúra is megszűnt, hiányzik az intézményrendszer arra alkalmas vezetőkkel, nincs nyomon követés, milyen állapotok és folyamatok vannak.

Pl: nincs vízmérés mert, nincs rá anyagi forrás-Illés Zoltán (2012-től)

Állami támogatást nem kapnak, mert már nem is Intézmények

K. Péter kiegészítve ezen folyamatokat nyomatékosította hogy fenntarthatósági szemlélet alapján minden egy minisztériumhoz került és (1987-2010ig) a Környezetvédelmi Minisztérium betöltötte a szerepét és ez jó volt.

• Vidékfejlesztés
• Víz ügy
• Agrárium
• Környezet ügy
  

Viszont a területek ellehetetlenültek a források kivonásával így átkerült a Belügy Minisztériumhoz

pl:  az árvíz védelem (Közmunka programba való bevonás)

-Szakemberek nem nyilatkozhatnak.

-Információs bázis (info-vélemény) kezelés a kormányzat hatásköre

Maga az oktatás is nehézkes mert az alapadatok titkosak. Nagymértékben vannak statisztikai hibák is akár magyar vagy külföldiek a források, ami ismét utal kommunikációs hiányokra és hibákra. Az alapadatok sem megbízhatóak pl KSH (józan ésszel utána kell járni mennyire releváns)

Közlekedés szempontjából eléggé relevánsak és mérhetőek, tehát visszatükrözik a valóságot, de kimutatható mennyire fontos lenne a mobilizálni a közösségi közlekedést, viszont azok sem az energiatakarékosságot erősítik (Fénysebességű változások előtt vagyunk, de még ezek most nem látszanak.)

Geofizikai adatok alapján a környezeti adatbázisunk az nem releváns, és visszakeresni szinte lehetetlen őket több évre visszamenőleg. Az adatbázist rendbe kéne rakni, ami humán tőke nélkül nem fog működni. Rendkívül fontos lenne visszahozni a szakértőket hogy a döntéshozatalokban részt vegyenek.

Közintézmények alul vannak finanszírozva, így az adatokkal kereskednek, pedig alapfinanszírozás szükséges a fenntartáshoz.

Vannak projektek amiket minden áron keresztül akarnak vinni, szakmai döntés hiányában is. (Paks2)

Holott sürgősen meg kéne tervezni, hogy lehet összhangba hozni a mezőgazdaságot-öntözéssel a nagy aszályok idején majd.

Jogalkotás igen fontos, viszont hatásvizsgálat  nélkül a törvények önmagukban nem lesznek elegek, adók kivetése -  de mi alapján?

-öko-lábnyom mérése - mobil cella adatok alapján percre pontos adatokat kaphatunk.

-Állami szervezet, nyomás hatására végre feltesz kérdéseket a közgazdászoknak és ez előremutató fejlődés.

-Közlekedésben a dugódíj bevezetése esetünkben inkább büntetés és ahhoz kell hogy a közösségi közlekedés rendben legyen és fejlett. Külföldön forgalomtól függően van dugódíj ami a forgalmat szabályozza és nem büntet, modern a vasúti hálózat.

A koncepció nálunk is kész, de nincs megcsinálva és ami azt illeti 1920-napjainkig alig változott a közlekedésünk. Utazásunk nem progresszív habár a 4-es metró minőségileg sokkal jobb mint az elődjei.

Jogi szabályozás : Balaton törvény 2000-ben ( 100-200 km gyűrű védi a Balatont körbe ) Település építési szabályzat kitér arra mi zöld terület és nem lehet beépíteni.

Kövér László módosítást kért rá (4évig tartott a folyamat)

Új végrehajtási rendelet kell, új gyűrű az önkormányzati választás után.

Hiába van sok hiba a tervben, már berajzolták a helyét pl teher kikötőnek ami nádas irtással jár.

Paks 2: erről nincs vitakör, politikai érdekek alapján 13 milliárdért megépítik, viszont a friss vizes hűtés nem lehet megoldani (hűtőtorony kell)

K. Péter kihangsúlyozta hogy nem az öntözésre kell koncentrálni alapvetően, mert a mezőgazdasági terület 3-2 % ami max 6% nőne. Hanem a tájak szenvednek a vízhiánytól és nem lehet megoldani ezt öntözéssel.

politikai kormányzás révén végig kell mennie a rendszeren minden ötletnek de azokat megvitatni nincs lehetőség ezért kijelentik hatásvizsgálatot nem igényel

• öntözésfejlesztés, csatorna átvezetés, környezetvédelmi és természetvédelmi jogok nem számítanak, mivel Kiemelt beruházásoknak könyvelik el és ezek a legdurvább környezeti hatásokkal járnak együtt. pl : Vízgazdálkodási terv
  

• gátak, zsilipek, árvízvédelmi koncepciók, tározók építése ( ki kell a fölös vizeket vezetni)

• Azok a tározók nem alkalmasak a víz megtartására, gazdálkodásra.

• csak árvíz esetén nyitják ki a kapukat. (több száz köbkilométer/ secundum vizet kell kivezetni)
  

• Alkalmas tározók lassan épülnek, ahogy csökken a figyelem csökkenek a források és lassul a folyamat.

Szakpolitikai döntések a túléléshez 

Mi a realitás?