Tradíció törés felső fokon-Avagy megtőrni a bántalmazás körét

Halihó Föld népsége! 

Pechetekre még bőven szolgáltattok oktatni valót, úgyhogy én sem fogok csendben maradni. Nem, nem azt mondom hogy az előző anyag egy "vicc volt", hanem csupán csak azt hogy ameddig az Internet működik, addig igyekszem majd jelentkezni alkalom adtán anyaggal, amiről beszélnünk kéne. 

Bizony lenne miről, és hiába ütközött ki Magyarországon a probléma, maga a jelenség az globális szóval ebből is várható majd egy angol nyelvű kivonat. Múltkor már eléggé lényegre törően beszéltünk változásokról, fejlődésekről és fejlesztésekről, amit a jövő tartogat. Arról is szó volt hogy a múltban gyökeredző dolgoktól jobb ha megváltok, akár jó akár rossz. Ezt nem fejtettem ki, pedig úgy gondolom szükséges miért fontos hogy búcsút mondjatok annak is, ami jó volt. Ugyanis a nosztalgia érzet szívó hatása akadályozó tényező, valamint megosztó is civilizációtokban. Valakinek ugyanis kényelmes a régi rendszer pocsolyájában fetrengeni és bármit megtenne hogy visszahozza a számára kedves állapotot vagy időket, még akkor is, ha más szenvedésének árába kerül, akár a leszármazottainkéba. 

Kicsit távolról indítottam, de ígérem tiszta lesz amint megérted mi a tét. Az elmúlt hét a gólyatáborokban zajló eseményekről számolt be, az ott levő "áldatlan" állapotokról, szokásokról, szabályokról, amik állítólag sokak szerint viccesek. Valószínűleg nem tesz elfogadóvá hogy egy modern hippi vagyok, éppen ezért a katonaság bármilyen verzióját elfogadhatatlannak tartom, mind a bánásmódot, mind a tekintély uralmi rendszert, ugyanis az én szememben semmifele tiszteletre méltó dolgot nem tesznek, mert számomra azok nem értékek. Ez van, már rég az egységet keresem, ahelyett hogy azokat éltessem, akiket azért tartanak hogy kiiktassanak embereket, akik nem felelnek meg az előírásaiknak. És bizony ennek a mintáját engedték megvalósulni nem is egy gólyatáborban ezt a tradíciót, leosztva a szerepeket a seniorok. 

Mindig is az ártatlanokat védelmeztem, minden életben, szóval ez a lelkem sajátossága is egyben. De fiatalként erre a védelmezőre nekem is szükség lett volna pl. pont az iskolai közösségben, legyen az általános iskolai, gimnáziumi, még főiskola után is jól jött volna az a karakán egyén, akivé váltam évek alatt. És pont azért is avatlak be ilyen módon, hogy képzeljétek el szemetek előtt a bántalmazott, magányos lányt akit annak ellenére hogy nem fogadtak be, sosem támadott vissza, sosem élt a bosszú vagy a revans jogával, hogy gyötörjön is valakit, akkor is ha elárulták nem egyszer, nem kétszer, rengetegszer és fájt is neki kegyetlenül. Most bizonyára azt gondoljátok

"Miért? Vagy ne csodálkozzon, ha nem védte meg magát mégis mit várt, legyen akkor hülye és szenvedjen."

Az viszont nem jut az egyének eszébe hogy ez a fajta norma segített elkerülni azt, hogy bántalmazóvá váljak. És ez hiába is nem tetszik egy teszt a sok közül, amit megkaptok életetekben, amivel formáljátok a következő életetek alakulását, amikor továbbmentek innen. Valamint a jövő rendszeréhez is egy próbatétel hogy esélyed legyen tudni többet. 

Ezért tudom nektek pontról pontra megmondani mivel töritek meg a tradíciót, hiszen pont ezt a viselkedést kell elsajátítani, amikor megnyílik a lehetőség hogy azt tegyétek, amit veletek tettek, szívattak, hülyére vettek, megaláztak, akár bántalmaztak is lehetséges. De tudatosítani kell magatokban hogy amikor a lehetőség megnyílik, akkor nem a régi bántalmazódon veszel revansot, hanem kívülálló, ártatlan emberrel teszed meg ugyanazt, aki semmiről nem tehet. Lehet hogy te ventilálsz, viszont bántalmazóvá válsz ugyanúgy. 

Akkor mi a megoldás?

Ki fogja neked törleszteni a bántalmazásod árát?

Te magad, azzal hogy oda fordulsz és dafke cselekedsz az indulatod ellen, a hormonod ellen, a gondolataid ellen és belenézel az újoncok arcába és szemébe, akik izgatottan esetleg szorongva érkeznek meg hozzátok a közösségbe, táborba, osztályba, munkahelyre. És az leszel, azzá válsz akire szükséged lett volna a saját nehéz idődben, helyzetben, ezzel elhárítod a bántalmazást okozó ingert önmagadban. 

Működik és több fajta élethelyzetnél van foganatja is. Ergo amikor a felnőtt gyerekedre ráerőltetnéd azt az életvitelt, filozófiát, amit te követsz azért mert tőled várták el, azt is képes lehetsz megtörni és elfogadni hogy neki nem kötelessége végigjárni ugyanazt a fájdalmas utat mint neked kellett pl. a diktatórikus időben. És ettől válsz jó szülővé ha megérted hogy az ő szabad döntése, amivel tud élni végre azzal nem téged sért meg ha pl nem vállal gyereket, ha elhagyja az országot helyettesíts, be akármit ami tetszik ennek a gondolatnak a helyére. Sosem sért meg, csak azzal hogy dönt az életével kapcsolatban és az nem a te eredményed, bukásod, ahhoz neked nincs közöd és sosem lesz. 

Említették az esetnél a csoportnyomást, amiről szintén érdemes kicsit beszélgetni, méghozzá azért mert a fenti példa eddig legalábbis eléggé ritka és helyes önértékelés nélkül talán nem is kivitelezhető, hogy valaki felismerje magában a védelmezőt, volt bántalmazottként. Hogy lehet idáig jutni, bekapcsolódni és hangolódni ez egy jó kérdés, ráadásul nem állítom hogy nem fájdalmas antennaként közlekedni a világban hogy befogd az érzelmi energia löketeket, de még mindig jobb megoldás, mint lezárni hogy ne érezz semmit és átgázoljál mindenkin, mert abban éled ki az örömödet hogy másnak az fáj. Szóval csoport nyomás, a kimaradás ciki és a furcsa különcség is a kezdetekben. Jön a

"Neked meg mi a fene bajod van -tól, te nem vagy normálison át, mi az te ufó vagy-ig ?"

Már egy ideje ezt próbálom elmagyarázni a más normarendszer követéssel, de rá se ránts. Viszont ha ember is vagy, képes lehetsz megérteni a fenti analizációt, kétszer is meggondolni hogy bosszút álljál valaki teljesen idegen emberen és dönteni, mert ha még nem is látod most, annak következményei lesznek és függővé is válhatsz általa, hogy csak úgy érezz boldogságot mert sikernek könyveled el. És sajnos a Földön is ezt akarják elhitetni a versenyeztetéssel és egymás ellen uszítással. 

De erre is mondhatsz nemet egyet hátralépve, mert akkor tudsz rálátni a teljes kép megtekintésre. Ugyanis többet tudhatsz meg ha elhagyod a tömeget és nem követed, de figyelmeztetlek jó lehet olyan dolgokra fogsz jutni, amivel sok mindent kérdőjelezel majd meg a múltból. Sokkolhat a tény a származásodról, eredetedről a rendszerről amiben és ahogy élsz és leginkább az átvágás fog róla eszedbe jutni főleg ha tudatosul, hogy kimaradhatsz az egész marhaságból, nem kötelező folytatni sem ugyan azt, erről szól a jövő kihívása hogy felismerjétek hogy nem kell átadni a fájdalmat, a bántalmazást még akkor sem ha a terv igazából az hogy a végén rájöjjetek hogy az egész átverés volt, mert hogy ez a vége, de addig is kínzás alatt vagy tartva, hogy gyűljön benned a bosszú, az elégtétel, ahelyett hogy már az elején egy olyan közösségbe kerülnétek ahová jó tartozni. 

Nem kell betiltani ezeket a táborokat, lehet ezt jó élménnyé tenni viszont azt a változást tudatosítani kell hogy a fiatal generáció egyre hamarabb szembesül tényekkel, amiket már nem tabuként kezelünk, akikkel törődnek hogy határt tartsanak az tökéletesen meg tudja nevezni is mi történik vele a testével és a lelkével, holott régen még az abúzus kifejezést sem használtuk. És a jogokra is ez kell vonatkozzon, mielőtt kitalálnák hogy egyik napról a másikra kockára kéne tenned az életed a seregben,  mert valaki így döntött. Ez a legnagyobb átverés és ezt a 60-as 70-es években a fiatalok  is tudták már hogy semmi logikus dolog nincs benne, mert egyik sem értékesebb a másiknál. Ezzel vonódhatsz ki az alól hogy manipuláljanak hogy militarizálódj és közben az egységtudatot is elsajátítod miközben növekszik az empátia szinted, mert a jövő nem a múltról kell hogy szóljon, hogy annak eszközeit használd. 

Ennyi volt a mese mára, ami mellesleg nem mese, hanem egy jó tanács is egyben, mert nem hiszem hogy különleges lettem volna azért mert nem választottam a bántalmazás útját. Helyette próbálok mindent megtenni, hogy többé és ezáltal jobbá váljatok, mert a tradícióknak is van lejárati dátumuk pont azért hogy képesek legyetek a továbblépésre.