Migráció és Klímaváltozás Kapcsolata (Hungarian) 

Forrás: Tanácstalan Köztársaság

A Tanácstalan Köztársaság programsorozat 12. vitaestje szólt erről a témáról.  Rengeteg volt az érdeklődő az ELTE-n és telt házasnak volt mondható a rendezvény, vegyes kor összetétellel, ami a várakozásoknak is megfelelt.

Stumpf András újságíró koordinálása alatt Tallár Ferenc (filozófus) Melegh Attila (szociológus) Szálkai Kinga (ELTE-TÁK, adjunktus) és Schiffer András, ügyvéd és volt országgyűlési képviselő osztotta meg véleményét erről a témáról.

Tallár Ferenc úgy kezdte az előadását, hogy kijelentette maga a migrációból, nem szabad kizárólag belpolitikai kérdést generálni. Szerinte alapvetően az Európai öntudat megrendülése, egy fajta elbizonytalanodás zajlik. Klímaválság kiváltó oka viszont nem ez.

• Európa esetében először kibocsátó volt és nem befogadó, felfedezések kora (India, Amerika)

• II. világháború után lett befogadó, a volt gyarmatokról érkeztek emberek, ez azonban a fejlődést szolgálta, hogy beáramlott az olcsó munkaerő (pull & push elv)

• Tőke elvitel mozgása, amit megnyitotta az utat a fejlődéshez, demokratikus berendezkedést pártolta az emberi jogok elismerését hirdette.

• Gazdasági és politikai értelemben is a haladást szolgálta (1960)

2015 óta uralja a közbeszédet a migráció, ami tömeges migráció, ami már nem szerinte nem szolgálja a fejlődést (nem csak a volt gyarmattartó országokba érkeznek , bizonytalanságot generálnak.)

Identitás krízist él meg Európa.

• 1990-2015 között 27 millió fővel nőtt a bevándorlók száma, de ennek 45% Európán belüli migráció (pl:  HU-UK)

- Mai értelmezésben: migráns idegen (afrikai, arab bevándorlókra értjük) nem tesz különbséget megítélésben hogy az menekült, gazdasági bevándorló, vagy terrorista

- Felvilágosodás alapeszménye megrendült, idegenekkel szembeni kirekesztés és elítélés jellemző

Emberi jogokra hivatkozva kötelességünk kimenekíteni az embereket, de mivel nem európai állampolgárok nem vonatkoznak rájuk a szabályok, polgári törvénykönyv, stb. Helyzetük tisztázatlan.

-befogadásra lenne szükség, de jogilag csak a megtűrésre, jó akaratunkban bízhatnak.

- Eu kormányoknak ki kéne terjeszteni a jogokat a Függetlenségi nyilatkozat értelmében. Egységes nézetet kéne alkalmazni Európában, mint demokratikus szabad jóléti államban.

De 1968tól ez az elképzelés felmorzsolódott. Akár hányszor érkezik újabb migráns hullám, felvetődik az újraelosztás kérdése, ami feszültséget szül.

-1970ben megjelenik a Szabad Kereskedelem, ami társadalmi integritással (migrációval jár) de ökológiai válságot is okozott a megnövekedett népesség szám és ezáltal a termelést is növelni kellett.

- Lineáris fejlődést felváltotta a Világrendszer elmélet és Globális folyamatok kezdődtek a globalizmussal.

-Radikális multikulturalizmus jelenik meg, egyenlőség kiterjesztése : Bevándorlóknak jogában áll megőrizni saját kulturális különbözőségeit : nyelv, hagyomány, vallás

-Ez konfliktusokhoz vezethet a befogadó társadalmakkal, mert nem oldódnak fel a különbségek.

pl: Fekte polgárjogi mozgalom (Fekete párducok) -USA-ban

Végkövetkeztetés Európának tisztáznia kell, hogy mitől marad Európai. Mit hagyjon el és mi maradjon érték a számára.

Melegh Attila is azon az állásponton volt, hogy nincs bizonyíték, hogy összefüggés van a kettő között. Mindkettő persze létező probléma, de a kapcsolat vizsgálata bonyolult.

-Diskurzus váltás szükséges a vizsgálathoz

Szabad kereskedelem megjelenése:

pl: UK => Afrikában felvásárolta 30.000 parasztföldjét, amit másik 3 emberrel és technológiával megműveli, a kivásárolt 30.000 ember nincs foglalkoztatva, megnő az esély hogy el fog vándorolni.

Alapvetően a Tőke piac és a munkaerő piac radikális változásokat okozott

De nem biztos hogy, aki migrál az azért teszi mert ott valóban probléma a klíma változás, még ha ez igaz is. Ennek megállapításához: kapcsolatok, intézményi rend és network szükséges. Szerinte a jobb élet reménye már elég az induláshoz.

-Történelmi és Materiális folyamatok vizsgálatával érdemes összehasonlítani a geológiai változásokat.

1300- ban kis jégkorszak

• 18. században felmelegedés kezdődött: népesség növekedés, termelékenység növekedés, halandóság csökkenése, migráció jellemzett.

-többek között a hideg területeken (Szibéria) is betelepült

-Kezdetben paraszti termelés volt földhöz köthető termelés

aztán fejlődés volt a földművelésben hogy ki tudja elégíteni az igényeket, (Mária Terézia kora)

-Elvándorlás (1900) nincs még útlevél így könnyű a helyváltoztatás -nyitott, nagy kereslet volt a munkásokra.

-Kapitalizmus fokoztosan felváltja a paraszti világot (parasztlázadás és konfliktusok forrása)

iparosodás és kereslet elvándorlásával jár ( faluból -városba)

-1970 felmelegedés intenzitása megnő : poszt paraszti világ helyére érkezik a Globális Piaci Termelés a mezőgazdaságban a globalizáció előretörésével.

-Globális és szociális jólét megteremtése a cél , ezért gazdasági versenyzés vette kezdetét.

pl: Napjainkban - Chile, Brazília

Neo-liberalista berendezkedés óriási egyenlőtlenséget generált a társadalomban ( elit és szegény között), feszültséget növelt, és az igényük megváltozott egyenlőséget és rendet akarnak.

Belső migráció is növeli a feszültséget.

Klímaváltozási index (migráció esetében)

-Tádzsikisztán, Afganisztán esetében kimutatható a klíma változás probléma

-Szíriában nincs olyan mértékben klímaváltozás

Maltiriánus pánik : népesedés és erőforrás hiány, ami termelékenység alapu pánik, ami összefüggésbe hozható a klímaváltozással.

Szálkai Kinga a Biztonság politika és Migráció közötti kapcsolatról beszélt. Ő is szélesebb értelmezést tartotta fontosnak politikai-gazdasági és környezeti szemszögből.

Manapság úgy tűnik, a társadalom ketté oszlik, ez a két ellenkező nézőpontja van.

új jobboldal és új baloldal biztonsági kihívásai, amik arra irányulnak Mi Mitől félünk?

Létbiztonságunk szempontjából fontos, mert azt fenyegeti így szükséges cselekedni.

Viszont nem objetív, hanem érzés (informáltság) spekuláció alapján

probléma : Erőforrás mozgósítás, jogok korlátozása, más kérdések rovására megy, politikai erők saját hasznára fordítják.

Migráció: Biztonsági kihívás és rendkívüli intézkedések kellenek (mindenkitől)

(Párbeszéd vezethet valamilyen irányba, hogy kezelni tudjuk a másságot, különbözőségeket, de most az kizárt)

Klímaváltozás ellentétes tendenciát mutat: Zöldek Feladataként jellemzik

Nem veszik komolyan, rendkívüli intézkedéseket nem sürgetnek, úgy mint a migrációnál

Meg kell változtatni a sorrendet hogy kezelni tudjuk, hogy az legyen a Prioritás a biztonsági kihívások között. A migrációt pedig vissza kell venni.

Schiffer András ügyvéd az elhangzottakra igyekezett reflektálni

Kiegészítette Melegh Attila érvelését Szíriával kapcsolatban :

• Vízhiány és aszályok jellemezték a háború elötti időszakot az érintett területek paraszt gazdálkodás volt, de műveletlenné vált a terület, az élet feltételek degradálódtak, az emberek tovább vándoroltak a városokba, beözönlöttek, a helyi lakossággal konfliktus merült fel, természeti erőforrások beszűkültek.

• (kiéleződtek az ellentétek a falusiak és a városiak között)

-Nem szerencsés összevetni Magyarországot Szíriával, klímakockázati szempontból és migrációs értelemben sem

• Németországi gazdaságnak jót tett a migráció munkaerő szempontjából.

• 2015 Biztonsági kockázatot jelent a Migráció és az EU integrációs kapcsolatok kimerülését jelzi.

(Nem alkalmas sem a Dublini sem a Genfi Egyezmény a probléma kezelésére.

• Munkaerő szabad áramlása ( mobil- munkaerő) növeli a kizsákmányolás kockázatát

-Leszoríthatóak a bérek

- Trump támogatottsága: migráns veszély a déli határvidékről, a saját ipari munkások bérének felemelésében rejlik.

-Baloldaliak sem bevándorlás pártiak, hanem a globális nagy tőke érdeke, melynek céljai:

• Tudás tőke lefölözése

• uniformizált létforma

• kulturális identitás feloldása

Ökológiai szempontból sok féleség kéne, de ez ellentétben áll a Globális Nagy Tőkével .

EU-nak az érdeke:

-Ki védi meg az egyént?

-Nők ne másodrendű állampolgárok legyenek mert sok helyen azok az EU-n kívül

-Nyugati kultúra nem univerzális

-Egyenlőség amit képvisel nem tűri meg a szekularizációt ( így a felvilágosodás eszménye nem működik)

Hogyan kéne kezelni?

Migráció hatás lecsökkentése, hatékony nemzetközi politikával, Szabad Kereskedelem visszább szorítása (tőke mozgás)

• gazdasági megállapodások felmondása pl esőerdők védelmében (Eu-Brazília)

              szója, pálmaolaj.

Ezután pár kérdésre válaszoltak, amit a hallgatóság intézett a az előadókhoz amiben a jövőt kezdték el találgatni mi várható, ha itt megjelennek a klíma menekültek Európában milliónyian.

Szálkai Kinga mondta ki: azt a fontos megállapítást, hogy a klíma menekült, ilyen nincs még a jogban. Így nem védi semmi azt az embert, aki kénytelen lesz elhagyni hazáját, most még nem minősül menekültnek nincs védett kategóriában.

Problémára megoldás kell mielőtt, több millió embernek lakhatatlan lesz a hazája.