"Meghagyók & Elvevők" harca: Könyvajánló a Karanténból

2020.03.18

Forrás: Wikipédia

Kedves olvasók, egy napja még az önkéntes száműzetésem miatt dühöngtem, amiatt hogy nem vehettem részt az Ír napi fesztiválon Budapesten, bár mivel lemondták önként így csak a tény, hogy minden, ami nekem fontos, szép lassan betiltják a külvilágomból azt eléggé nehezen emésztem meg. Együtt vagyunk ebben a szarban és együtt is kell kimásznunk belőle, így ezt az időt igyekszem tanulásra fordítani, de nem éppen hagyományos módon. Abból elegem volt 25 évig tanultam olyan dolgokról, aminek egy része totálisan felesleges volt. Ezzel persze sokan hevesen vitatkoznának a környezetemből, de rájuk hagyom, én úgy érzem, hogy a jövőnk szempontjából nem releváns a megváltozott helyzetben. 

Ahogy mondtam, elvonulásomban amit másokért hoztam meg, hogy ne is hozzak rájuk veszélyt, újra tanulok, de ezúttal a világunkról és annak működéséről, illetve működés képtelenségéről  igyekszem minél többet megtudni. Igazából már tavaly elkezdtem ennek az előkészületét megtenni olyan  kulturális cikkek formájában, (könyvek, filmek, előadások látogatása) ami a jelen környezetünk és ökoszisztémánk megismerésére fókuszál. Éppen ezért most megosztom veletek az immár második alkalommal megtapasztalt heuréka pillanatot, amikor is hozzájutottam a Daniel Quinn - Ishmael-jéhez.

Ha a DrawDown-ról azt állítottam hogy alapmű, akkor ebbe a könyvbe is érdemes belemélyednünk, de aztán nyakig. Ugyanis ez a mű arról szól, hogy jutottunk odáig ahol most vagyunk, mint kulturális szempontból és mindezt egy gorilla szájából hallani eléggé kijózanító volt. Teljesen természetes, hogy az állatok is képesek kommunikációra, ezen voltaképp már meg sem lepődtem azok után hogy egy törpe ezüst tigris alattvalója vagyok a nap 24 órájában akinek a nézéséből is már olvasni lehet hogy "te ezt aztán baromian nem kéne erőltetni"  "Vagy adj kaját, mert ha nem, neked annyi" bizony az állatok nem hülyék, legalábbis biztosan nem annyira mint az emberek. Na de kicsit előre szaladtam.

Szóval a történet egy férfi (író) és egy gorilla Ishmael között zajlik. Azt hihetnénk hogy az előbbi adja fel a hirdetését hogy oktatna valakit a már megszerzett tudását pl: irodalomból, nyelvtanból, de a helyzet az, hogy pont fordítva történik, a gorilla keresi legújabb tanítványát, hogy találjon valakit a több milliárdból, aki kész megmenteni a világot a pusztulástól. Izgalmas kihívás, már csak elképzelni is a tényt, hogy ezt felfedezed egy újságban, mint valami halovány reménysugár, hogy ez lehetséges valóban. Telnek az órák folyamatosan és egyik pillanatról a másikra érted meg az emberiség működését fejlődését és azt miért cselekszik, úgy ahogy és annak miért nincs jövője és miért rohan szélsebesen a vesztébe. Hogyan írtja ki a fajokat maga körül fokozatosan nem is biztos hogy szándékosan vagy legalábbis nem tudatosan. Pedig erre semmi fennhatósága nincsen!

Két csoport harca jelenik meg előttünk szinte látjuk az egészet, és ami a lényeg hogy mindenki tanult is róla történelem órákon, nem is új keletű az egész, de úgy mintha teljesen természetes volna a tény ,hogy az elvevőknek kötelezően kell leigázniuk a meghagyókat, ahhoz hogy minden korban az ember előrébb tartson, hogy megteremtsük a fogyasztói társadalmat, ami aztán beletaszít egy olyan mókus kerékbe ahonnan nincs kiszállás.  Egyre gyorsabban tekerjük, mert tekernünk kell ha túl sok embert kell ellátni élelemmel míg végül az el fog gurulni, ahogy elveszti az egyensúlyi állapotot.

Ennek jeleit tapasztaljuk most is, mert a vírus csak egy újabb tünet arra hogy az elvevők tevékenységei, szokásai nem vezetnek sehová pontosabban csak az emberiség vesztéhez vezetnek. De vajon az embernek vissza kéne fejlődnie vagy inkább előre?  Ishmael, ahogy fogalmazott az ember találékony ember a homo sapiens sapiens, és nem véletlenül próbálta a jelenben megtalálni a megfelelő személyt, aki ki tudja javítani a hibát aki visszatalál az ember életének valódi értelméhez.

Mert ez a kulcs,  az hogy visszataláljon a világhoz és egyensúlyban  ne túlsúlyban éljen vele és a többi élőlényhez. Eco & Ego harc. Az ember, mint megtudjuk a végén semmi esetre sem született az uralkodásra és hódításra, teremtmény, mint egy állat vagy növény, amivel a meghagyók már nagyon régóta tisztában vannak, és sokáig a Föld is az emberrel harmonikus egyensúlyban élt, tudhatjuk meg a bibliai forrásokból. Magam sem vagyok túl vallásos, így az, hogy milyen forrásokból próbáljuk összerakni az emberiség történelmét azt nem lehet készpénznek venni. Vannak mítoszok és legendák is, de az szinte biztos, hogy ott ahol elvált egymástól a környezet és az ember világa amivel belenyúlt egy olyan komplikált rendszerbe, mint ami az ökoszisztémánk, a táplálékláncok, a hőmérsékleti egyensúlyt kizökkentette az beindított egy végleges visszaszámlálást.

"Ha az ember eltűnik marad-e reménye a gorillának ? Ha a gorilla eltűnik marad-e reménye az embernek?"

Az író megtanulta a leckét, ennek eredményét olvashatjuk, hiszen úgy tűnik a szerző saját képzeletbeli beszélgetését jegyzetelte le. De nagy talány, hogy meghagyóként találékonyan hogyan váljunk azokká újra, hiszen az idő előre és nem vissza halad. És akkor  el is jutottunk talán a DrawDown project egyik legfontosabb kérdésköréhez, hogyan akadályozzuk meg azt, hogy más fajokat kiszorítsunk a világból?


Könyvajánlót ezúttal is PDF-es elérhetőséggel szeretném közölni, hogy most amikor globálisan próbák elé vagyunk állítva, de úgy hogy lassan minden leáll és elcsendesedik legyen olyan kulturális tartalom, amiből valóban érdemes tanulni gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Mert egyszer bízunk benne vége lesz és addigra készek leszünk megmenteni a világot, találékony meghagyókként, hogy másképpen éljünk.

Future Traveler
Minden jog fenntartva 2025
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el