Lassulás, mint ébresztő- Avagy a reziliancia felépítése az emberben
Üdv néktek homo sapiens sapiensek, beszéljünk nyíltan immáron. Eddig is lényegében ez történt csak legfeljebb lehet hogy nem voltam éppen "Földhöz ragadt" ami a kommunikációt illeti. Bevallom ez egy védekezési mechanizmus nekünk, akiknek azért kell fentről vizsgálódni, mert a célból ti fogtok profitálni. Nem én, vagy legfeljebb csak annyiban hogy kijelenthessem igen annyi fájdalmas élet után ebben elértem azt amit akartam és lett is értelme, hogy leválasztódtam a társadalomról arról a közösségről amihez vágytam tartozni és otthonra lelni.
Előző anyagaimban is már tettem utalást arra hogy a rendszer bomlás nem megy egyik napról a másikra ha függésben tart és nem ereszt. Születésedtől kezdve kondicíonál hogy azt tedd, ami a norma így még csak kételkedés sem merül benned fel arról hogy talán ennek nem lehet jó vége. Senki nem közli veled hogy gondolkodj el, mielőtt elindítasz valamit, ami a hátralévő életedre is hatással lesz. Az előre kalkulálás mondjuk úgy ennek a fajnak az eszköztárából hiányzik, vagy ha van is néhányukban a bolond jelzőt előszeretettel sütik rá szegény párákra. És harcot kell vívniuk azért hogy a meggyőződésük szerint tudjanak cselekedni. Ha arról van szó, akár behúzni azt a bizonyos kéziféket, hogy ne rohanjon fejjel a falnak faltörő kosokat is megszégyenítően. Persze az előtt hogy kizsigerelje, vagy kizsigereltesse magát a végtelenségig, mert elvárják hogy hajszold magad mint egy verseny ló, különösképpen akkor, ha fiatal vagy. Elárulom jogod van nemet mondani erre az egész marhaságra, és nem csak akkor amikor fizikálisan tapasztalsz tüneteket magadon egymás után hogy már az egészséged a tét és nem vagy attól kevesebb, ha kilépsz abból a bizonyos kerékből. De számíts rá hogy lesznek olyanok, akik nem fogják megérteni a döntésed. Amikor az ellenálló képességről beszélünk, úgy mint reziliancia, ha úgy állsz hozzá, hogy engem nem tud semmi és senki befolyásolni, önmagadat csapod be ezzel a szilárdsággal a legjobban. Mert ez nem egy adott tulajdonság, hanem tanult viselkedés, amit fokozatosan építesz ki az életed során tapasztalásokat követően azok tanítanak meg hogy csak is önmagad számít, és nincsen más akiért le kell térned az útról. Ez a reziliancia lényege a tömegggel, normával, programmal szemben közben pedig segít abban is hogy nyitottá válj megismerni másokat.De ehhez fontos hogy ne csak meghallgasd, hanem a hallottakat befogadd és átérezd.
Idén szeptemberben, egy érdekes kísérletbe fogok belefogni melyben tesztelés alatt lesznek páran egészen decemberig. Nyugalom, semmi fajta beavatkozás nem lesz, pontosabban az ébresztésnek azt az aspektusát mutatom meg, amivel együttműködőbbek lesztek egymás között. Szokjatok rá a közösségi kooperációra hogy segíthessetek egymásnak átvészelni nehéz periódusokat. Fényt vinni a sötétségbe, magyarán tudást amivel magadat is megérteted és többé nem leszel egyedül és másokat megajándékozol azzal hogy szembenézzenek rengeteg dologgal.
Múlt héten el is kezdődött online formában a keleti parton egy úgynevezett reziliancia tanfolyam, ami teljesen interaktívan igyekszik közelebb hozni egymáshoz az embereket, akik több ezer km-re élnek egymástól, de érzik hogy a jövőjük változások előtt állnak. Ezen az első alkalmon pl. azt járták körbe mit szeretnek a Földi életben? De szó volt arról is milyen állapotban szeretnének tőle elbúcsúzni, itt hagyni a jövő generációinak. Harmadik csoport pedig arról diskurált milyen képességekkel rendelkeznek ők hogy ebben segíthessenek nekik.
Habár egyéni belső munka a cél, azáltal hogy teljesen nyitottá válsz másoknak a kommunikáció által megkönnyíti a küzdést a gondolataiddal, félelmeiddel, megosztod azt ami foglalkoztat és amitől nem bírsz megszabadulni, de azt hiszed más nem értheti meg. Elmagyarázhatod hogy mik az érzéseid, de ő is megosztja veled azt hogyan érintik őt az éghajlati szélsőségek, népét, otthonát akár a társadalmát mivel kell szembenéznie.
Azáltal hogy az idők során elvándorolt az ember többed magával Afrikából annó, tényleg annyira szétszakadtak a kapcsolatok hogy el sem tudjuk, de leginkább nem is akarjuk képzelni sőt versenyeztetik és szívatják egymást. Mindaddig a pontig amíg rá nem jönnek arra hogyan kapcsolódnak egymáshoz és ez mindig is így volt egységben. Ezt azonban csak nehezen tudják megemészteni egyenlőre, viszont ha újra elkezdenek erre emlékezni el tudják majd kerülni azt a csapást hogy ne tudják egy másik utat választva újra kezdeni, de nem azon az elven ahogy korábban, hiszen addigra már tudni fogják mi is a tét.
A Földön élni, csak is békében lehet máshogy nem érheted el a boldogságot és persze nem árt ezt kiterjeszteni nem csak erre a csillagrendszerre. Én ezt tanultam meg ezalatt a sok élet alatt és azalatt az évek alatt, amíg azt hittem el kell fojtanom az érzéseimet, ha megakarom őrizni a belső békémet, mert kataklizmával érne fel vallomást tenni, gyengeség. Ha vállalom önmagam, amit kevesen értenek és megosztom azzal akit kiválasztottam, ahelyett hogy menekültem. El tőle, el attól hogy bosszút álljak, el attól hogy bántsak attól hogy fájdalmat okozzak olyat, ami tönkreteszi azt akit feltétel nélkül szerettem. Mert mi ilyenek vagyunk, nem választhatjuk azt az utat, de a másik szemében, egy vesztes küzdelem maradhatott az emlék, vagy egy lehetőség a boldogságra, vagy éppen egy jó döntés egy válás elkerülésére.
Végezetül egy filmes példa következik. A napokban néztem meg életemben először Az ördög ügyvédje című filmet, amiben vannak olyan kiszólások, ami igencsak elgondolkoztatott. Arról hogyan működünk, és miket vagyunk képesek megtenni egy cél érdekében, de ha az más szenvedésének árán teljesül akkor nem vagyunk különbek sem attól, akit védünk, ha elköveti. Már akkor szóba került az a pusztító életmód, amit
Al Pacino az ördög szerepében puszta tényként közölt és amivel mostanra vitatkozni nagyon nehezen lehet. Csak annyit tehetünk hogy ha nehéz is de magunkat választjuk ha szembesülünk az igazsággal, mert ezáltal kapjuk meg a lehetőséget a helyes döntések meghozására.
"You sharpen the human appetite to the point where it can split atoms with its desire, you build egos the size of cathedrals, fiber-optically connect the world to every eager impulse, grease even the dullest dreams with these dollar-green, gold plated fantasies until every human becomes an aspiring emperor, becomes his own god, and where can you go from there? And as we're scrambling from one deal to the next, who's got his eye on the planet? As the air thickens, the water sours, and even the bees honey takes on the metallic taste of radioactivity. And it just keeps coming, faster and faster. There's no chance to think, to prepare. It's buy futures, sell futures, when there is no future! We got a runaway train boy, we got a billion Eddie Barzoons all jogging into the future. Every one of 'em getting ready to fist-fuck god's ex-planet, lick their fingers clean as they reach out toward their pristine, cybernetic keyboards to total up their billable hours. And then it hits home!"
Amikor hallottam ezt a monológot, kirajzolódott előttem az az út, hova tartunk, főleg abban az esetben ha hagyjuk elharapózni a katabolikus kapitalizmust.
"A katabolikus kapitalizmus profitálni fog a szűkösségből, a válságból, a katasztrófákból és a konfliktusokból. A hadviselés, az erőforrások felhalmozása, az ökológiai katasztrófa és a járványos betegségek lesznek az új nagy haszonszerzők. A tőke olyan jövedelmező vállalkozások felé fog áramlani, mint a számítógépes kalózkodás, az uzsora hitelezés, a pénzügyi csalások; megvesztegetés, korrupció és szervezett bűnözés; fegyverek, kábítószerek és emberkereskedelem. Ahogy a szétesés és a pusztulás az elsődleges nyereség forrássá válik, a katabolikus kapitalizmus a hanyatlás útján tombol, minden egyes saját maga által okozott katasztrófát követően." by Stumpf - Biro Balázs
És ezt nem kéne megvárni hogy ne is legyen értelme bármilyen jobbító szándéknak, mert bármennyire is furcsa a mennyiségetek még hasznossá is válhatna abban, hogy gyorsabb legyen az átalakulásotok, fejlődésetek de csak akkor, ha elég bátrak vagytok lemondani a kísértésekről amivel hajszoljátok továbbra is az életet, magatokat mert le kell lassulnotok ahhoz hogy megértsétek a problémákat amiknek a hatása érinti az összes többi rendszerét.
Még egy zárógondolat ami szintén a filmben hangzott el
"Na és a szerelem?
- Túlértékelik. Biokémiai szempontból nem sokban különbözik attól, hogy megeszel egy nagy halom csokoládét."Ez az amit meg kell jegyeznetek egy életre, hogy semmi köze a valósághoz. Legyünk akár 3-5 D-ben amerre visz az út, ha nem lenne szeretet és szerelem nem tennék semmit, azért hogy ne bukjatok el a teszten. Az őseim ugyanis nem azért küldtek ide hogy végignézzem, hanem azért hogy felébredjetek mennyire fontos az hogy szeressétek egymást.