Kihalni?...esélyes - az IPCC riport legfrissebb jelentése
Jó reggelt elvtársak, próbálom ízlelgetni újra a múlt köszöntését, de nem igazán megy. Valószínűleg azért sem mert annak semmi köze ahhoz, amit a jövő tartogat. Gondolom meglepő hogy a héten már másodszorra jelentkezünk, ne örüljetek ennek annyira kedves olvasók, mert nincsenek jó híreim.
Illetve nézőpont kérdése, hiszen nem háború lesz a téma közvetlenül. 4 éve már annak hogy olvastam az IPCC jelentését angolul mi várható és az életem fenekestül felfordult a vészcsengő megszólalt és azóta cseng a fülembe és fejembe, ami lassan az őrület határára sodor, mert más nem hallja meg, vagy csak kevesen.
Boldogok a lelki szegények és tudatlanok, a többi meg éljen együtt a tudattal, hogy szépen lassan lesz vége annak a kornak, amikor békésen élhetett, nélkülözés nélkül. Nem örülök, hogy azt kell mondanom "én megmondtam", ki a franc vágyna ilyen hírnévre elfelejtve az összes tervét, amit meg akart valósítani? Azt meg végkép nem tudom, miért lettem kiválasztva, hogy én legyek az, aki élő egyenesben közvetít, szarkasztikusan, pikírt stílusban, mi a fenének törődök az emberekkel? No de sebaj, akinek elvei vannak, annak ez a sorsa. Úgyhogy ugorgyunk, ahogy Pósalaki úr mondaná.
Tegnap adták ki a legújabb IPCC jelentést, melyben arra figyelmeztetnek, hogy már az 1,8°C -os globális hőmérsékleti emelkedés olyan súlyos károkat okoz a Földön, amiket az átlag ember fel sem tud fogni most még, de a szakértők véleménye nem egységes, szerintük még van remény. Pedig igazán nem olyan bonyolult dolog lenne végre állást foglalni és a szerint egységesen cselekedni, persze ahhoz az kéne, hogy ne kezdjenek most világhatalmi mámorban fürdőzni egyesek és gyilkolni, írtva, nem csak a fajt hanem a környezetet vele együtt.
Antonió Guterres-t idézve :
"Sok tudományos elemzést láttam az én időmben, de ehhez hasonlóval még nem találkoztam. Az IPCC mai jelentése az emberi szenvedés térképe, és elmarasztaló vádirat a kudarcos klímatevékenységek ellen." Guterres azt is megjegyezte: az intézkedésekben való késlekedés biztos halált jelent.
Összegezve a következő álláspontok mérvadók a a jelentés szerint:
- Mintegy 3,3-3,6 milliárd ember már most is olyan helyen él, ami az ember által előidézett klímaváltozás hatásai miatt a rendkívül sebezhető kategóriába került.
- Föld lakosságának felét fenyegetik az emberi életet közvetlenül veszélyeztető tartósabb időszakok - 1,7-1,8°C emelkedés esetén.
- Dél- és Kelet-Közép-Európát a hőség, a vízhiány és ezzel párhuzamosan az árvizek fenyegetik leginkább, durván lecsökkentve a mezőgazdaság termelékenységét. Akár 30-40 nappal is növekedik azon napok száma, amikor 35 fok fölé emelkedik a hőmérséklet.
- Népesség 1/3-a már másfél fokos melegedésnél megszenvedi a vízhiányt, de 3 foknál már lehetetlen az alkalmazkodás. Eddig a független hatásokat vizsgálták, pedig a hatás együttes: a szárazság, a villámárvizek, a hőhullámok felerősítik egymás hatását.
- Vizsgált fajok 14 %-át már akkor is nagyon nagy mértékben fenyegeti a kihalás veszélye, ha a globális átlaghőmérséklet 1,5 fokkal emelkedik. A már így is nagyon magas kihalási kockázat várhatóan megduplázódik, ha a felmelegedés 2 Celsius-fok felé halad, és megtízszereződik, ha a felmelegedése eléri a 3 fokot.
A negyedik kockázati faktor a tengerszint emelkedése és az árvízveszély növekedése: 3 Celsius-fok felett megduplázódik az árvizekkel és elöntött területekkel kapcsolatos károk költsége. A tengerparti árvizek gyakorisága az előrejelzések szerint a 21. század végére a 10 x nőhet, és 2100 után ez komoly fenyegetést jelent a tengerparti közösségekre nézve.
Európa: Az iparosodás kezdetéhez képest jelenleg 1,1 Celsius-fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, ami már most hatással van a természeti és emberi ökoszisztémákra a kontinensen. Egyre gyakoribbá válnak az összetett hőhullámok és az aszályok, Európa déli részére pedig nagyrészt negatív hatások várhatók.
A bolygó országainak egy részének intézkedései szerint a szándék az, hogy a bolygó földterületének 30 százalékát megóvjuk - a jelentés szerint azonban legalább felére lenne szükség ahhoz, hogy a természetes ökoszisztémák kárhelyreállító képességei megmaradjanak - vagyis ahhoz, hogy az általunk felgyorsított klímaváltozás okozta károkat képesek legyenek mitigálni.
Senki sincs biztonságban, vagy azért mert közvetlenül fogja elszenvedni a klíma változás következményeit az életében, vagy a társadalmi következményeit, ami jövőben zajló potenciális politikai konfliktusaival függ össze, hogy ezt jobban megértsétek, ajánlom Buda Péter - Nemzetbiztonsági elemző két videóját, aki alaposan felvázolja mire lehet kilátás. Még ha nem is jönnek be a pontos prognózisok, amit megemlít, akkor is el lehet gondolkodni, hogy a Föld már tényleg annyira kiszolgáltatott helyzetben van, hogy az ha akarjuk, ha nem változik általunk.
A mély alkalmazkodáshoz segítséget nyújthat és a szembesüléshez. Persze, a társadalmi igazságtalanságokra nem tér ki, hiszen arra már a társadalmi tudományok pszichológiai aspektusaira is gondolnunk kell, többek között a már unalomig említett tényeket, hogy a pánikban képesek vagyunk még nagyobb hülyeségeket elkövetni, így ezért nem kéne megvárni, mert akkor már az Akció tervek sem fognak működni.
A jelentés rendkívül sürgeti a Globális megoldásokat, lényegében most hallottam először, hogy nemzetközi szinten kijelentette nem elég stratégiai szempontból sem lokálisan tekinteni a jövőre egyetlen embernek sem, mert a hatásokat nem érdekel semmilyen határ, kerítés, vagy egy jól felkészített hadsereg sem. Arról már szót sem ejtve hogy kikészít idegileg, kiégsz, elveszíted azt a képességet hogy józanul megmaradhass embernek, aki képes kooperálni, együtt érezni, segíteni és nem ártani.
A fiataloknak a legnehezebb. Most kezdenék el az életüket, de még a romeltakarítás sem lehetséges, mert a döntés még mindig nem rajtuk múlik milyen úton haladjunk a jövő felé, lásd a világban zajló sérülékeny viszonyok. Pedig kizárólag a konstans, békés állapotban van esély akció tervekre, amibe bevonható a faj minden egyes személye, hogy pozitív irányba kormányozzuk a faj jövőjét.