Felelős értelmiségiek Klíma Konferenciája / Climate Conference (Professional) I.part

Forrás: Index.hu

Rendhagyó anyaggal jelentkezem ezúttal, mert magyar és angol nyelven is olvashatjátok a 10.31.-i  Felelős értelmiségiek Klíma konferenciájáról készített beszámolómat. 

Miért ragaszkodom az angolhoz?

Kérdezhetik jó páran egy ideje.  Mert a transznacionalizmus elvei szerint szeretném bemutatni hol tart ma a magyar felelős értelmiséginek tartott réteg a klíma krízis megértésében.

Kihangsúlyozva, hogy aktív életkorúak, szakemberek és nyugdíjas többség vett részt egy amúgy Európai Ifjúsági Központban (EYP) ,  ezen a konferencián, bebizonyítva hogy hiánypótló, megfelelő, szakszerű tájékoztatás szükséges az egész jelenség megértéséhez.

A fiatalok elkezdtek valamit, de döntési jog hiányában, koruk miatt, mégis csak mi határozzuk, meg cselekvésünkkel merre tartsunk a jövőben. Kiegészítve az ott megjelent médiumok beszámolóit (Magyar hang, Index, Szemlélek ) szeretném releváns információkkal gazdagítani ezeket.

Amellett, hogy valóban mindenre kiterjedően igyekeztek a szakemberek elmagyarázni, mekkora is a baj a bioszféránkkal, az éghajlatunk sérülékenységével és legfőképpen a gazdaságunkkal, ami bizonyíthatóan feltarthatatlan, mert a Föld nem képes több embert eltartani annak rendje és módja szerint. Minden növekszik exponenciálisan (Business as usual elve alapján élünk, ahol a gazdasági növekedés és verseny számít) kivéve a Föld nem, ami magával vonzza az ökológiai katasztrófát egy összefüggő társadalmi, környezeti és gazdasági válság hármasában.

Igen, némileg hiányos beszámolónak lehetett tekinthető, mivel a tudatos népesség csökkentés, vagy szabályozás kérdésköre, az emberi jogok "feltételezett" sérülésével járhat. Így a tények azok adottak a Föld népessége egyre nő, és a megoldás pedig drasztikus és kétségbeejtő, ha a jelen és a jövő fegyveres konfliktusaira gondolunk, ahol harc folyik az olajért, szénért, és a vízért is már napjainkban. A megoldásként feltételezett javaslatok pedig gazdasági és politikai érdekeknek köszönhetően, elbuknak. Ilyen lehet a hagyomány, vallás tisztelete, gazdasági növekedés, globális oktatás hiánya, fogamzásgátlás hiánya, női, gyermek jogrendszer hiánya.

Gazdasági-Politikai-Ökológiai instabilitás magával hordozza annak a kockázatát, hogy rövidesen (2050-re) a világ népessége megfeleződjön köszönhetően többek között új és régi betegségek globális kialakulásainak. Helyszíntől függetlenül és minden előidézheti.

Klímaváltozással mindenképpen együtt jár a migráció. (1958-Stocholm paradigma) már ekkor felhívták a figyelmet ezekre a veszélyekre.

Meg lehetne előzni, de jelenleg többet költünk a betegségek kezelésére 1000 milliárd $ mint, a betegségek (megfigyelésére megelőzésre, döntés hozatalok rövidítésére) amire 1 milliárd EUR már elegendő lenne. (Gyógyszergyártói érdekek és bevételek növekedése)

Vizeink megóvása az életünk feltétele, éppen ezért paradigmaváltás szükséges. Lokális problémáinknak is globális perem feltételei vannak, legyen ez népesség növekedés, migráció, szennyezés, szén dioxid kibocsátás éppen ezért geopolitikai változás szükséges, kereskedelem (virtuális) kiépítése.

Esetünkben a nagy mennyiségű hirtelen lezúdult csapadék, amit nem tárolunk el ugyanúgy probléma, mint a hosszan tartó aszályos időszak. Az ezzel foglalkozó intézmény és infrastrukturális hálózat viszont hiányzik, elavult, vagy megszűnt, mert túl költséges. (Pl. víztározók építése a Tiszántúlon (tervek megvannak, nincs politikai állásfoglalás.)

5-10 éven belül 4000 km3 vízzel növekszik meg globálisan a Föld és önti el a szárazföldi területeket.

"Stacionálásnak vége, ami azt jelenti, hogy a jövő nem lesz olyan mint múlt."

Alapvetően kell átgondolnunk hogy akarunk élni. Termeléseink módszereinek megváltoztatása 80% vízzel kapcsolatos. Naponta 1 Giga byte adat jelenik meg a vízről és ennek információit globálisan meg kell osztani.

Megoldások: mesterséges intelligencia, ami az elosztást optimalizálhatja, adaptív vízgazdálkodás, digitális vízgazdálkodás, Intézményi háttér, (Vízgazdálkodási Kutató Intézet) létrehozása.

Éghajlati előrejelzések a lehető legpesszimistább forgatókönyvvel kecsegtetnek még a legjobb esetben is, amit csak tovább ront a hatalmas mennyiségű pillanatnyi metán kibocsátásunk (153%)

"holocén időszakában a metán koncentráció 50.000 x-se  az átlagnak,

ami 25 x intenzívebbé teszi az üvegházhatást. (kb. 7000 metán kúpról tudnak, ami robbanás előtti állapotban van, ez az oka a sarkkörökön jelentkező hatalmas erdőtüzeknek is. "

Mindig is tudtunk az éghajlatváltozásról csak nem foglalkoztunk vele, illetve a természetes folyamatok mostanra ijesztő változásokat generáltak.

Jelentések (IPCC) télen 2-4 fokos és 4-7 nyári hőmérséklet emelkedéssel számolnak minimum itthon.

Ahhoz, hogy tartsuk a Párizsi egyezmény kitűzését 1,5 fokot, a szén dioxid kibocsátásunkat le kell csökkenteni.  Viszont 2020-2050 (2 fokos növekedéssel) 2040-re 1,5 -el számolnak az előrejelzési modellek

Ami a lényeg és kimaradt az eddigi beszámolókból, és a probléma gyökerét célozza meg az az Ökológia integritása a jogrendszerbe. A jogi és nem jogi szabályozottság struktúrája nem tudja kezelni ezt a kérdést, egyelőre.

Formális Szabályozottság a Jogban

Vannak olyan aspektusok, amiket nem értékként kezel a jog ilyen a szolidaritás, partnerség, és az önszabályozás. Ezek nincsenek bekategorizálva a hagyományos jogban csak az innovatív jogban- univerzális értékként kezelik.

Magyarán nem védi semmi, és nincs érdekérvénye nem tárgyiasítható nem is természetes. (Nem büntethető pl: ha egy vezető tönkreteszi az erdőt, mert a gazdaságot gyarapítja vele) Korlátozott állami felelősség vállalás jellemző. A félelem és felelősség kérdését is egyéni szinten kezeli.

Magasabb szintű gondolkodás és felelősség vállalással eljuthat az emberiség oda, hogy megértse, "teremtményi társak" vagyunk ember az emberrel, állattal, növénnyel egy szinten kezelendő, ezért proaktív megközelítés szükséges.

Adott két hatalmas probléma, ami egymásból következik globális ökológiai válság és a globális szegénység.

Éppen ezért a felelősséget hangsúlyozva értékké kell tenni a szolidaritást, dicséretet, alázatot és a gondoskodást. Joggá alakítani ezen javakat. Ebbe bele tartozik az is ha segítjük hogy fair játszmára alkalmas terepet alakítunk ki, felzárkóztatás,oktatás elősegítése, tudatos népesség és család tervezés. Ez igen nehéz, ha szemben áll az adott ország, kormány népesedési stratégiájával. Valamint ha nincs ösztönző ereje (adó kedvezmény vagy közös projektek támogatása, bürokratikus akadályok)

Tovább menvén a társadalmi problémák felsorolásában, a megoldás még mindig hiányzik

Fosszilis energia és mezőgazdaságban kibocsátott Co2 ami a gazdasági termelés és fogyasztáshoz kötődik.

-Globális termelési hálózat alapul ezen a rendszeren (pl turizmus) -ezek intézmények az értékek és a változásra nincs hajlandóság.

-Kollektív cselekvés problémába ütközik, se globális se egyéni szinten nem adott a kooperáció

-racionális stratégia hiányzik

-politikai változás kell (érdekek és javak szintjén mozognak)- párttól függetlenül.

Folyamat:

Probléma: riadóztatás hiába van, ha nincsenek felmérve a költségek, nincsenek realizálva, cselekvés nélkül a az ügy lassan kimerül, az érdeklődés elveszik.

Itthon 56,3% érzi problémának a Klímaváltozást (4-6% változtatott az életvitelén személyesen)

Mi éri meg? Minek van értéke? és Kinek van kiadása és haszna belőle?

Pozitív példa : (UK) Szénfogyasztásukat csökkentették, (Intézményi környezet változott-2017)

-diszkontálás, mit kezdünk a bizonytalanságokkal, szimbolikusan számszerűsítünk és beárazunk. (emberi egészség)

-Kérdés minek van támogatottsága?

-Mindig probléma lesz az hogy bármi mellett lehet érvelni ( követjük a magabiztos, híres, embereket,(Trump hatás) tömeget ), Feltételezzük hogy a jogalkotók értenek is a probléma megoldásához.

-Milyen világot akarunk magunknak?

Megoldás: Intézmény rendszer létrehozása, jogi védelemmel - GREEN célok mindenhol megjelenjenek.

A konferencia zárásának részeként Dr. Lányi András professzor az ökopolitika kilátástalanságáról beszélt. Mint az elvesztegetett lehetőség generációja így fog fennmaradni ez a korszak, és így kerül be a történelem könyvekbe, is valószínű.

Mert mindenre és mindenkinek lesz alibi-je miért nem tesz semmit. A megoldás a rendszerről való leválás (helyi kezdeményezéseken keresztül) hogy visszakapjuk a javainkat.

Több frontos Szabadság harc folyik most is a bürokráciával, központosítással, multinacionális vállalatokkal, érdek emberekkel ( 1%)

Helyre kell állítani a helyi Kulturális és Szakmai Közösségek önrendelkezését, de ezzel együtt a Vállalatoknak is ki kell venniük a részüket és saját klíma és öko stratégiát kell integrálniuk a gazdaságpolitikába, ha szeretnék hogy ne semmisüljön meg amiért addig dolgoztak. A menedzserek már tudatosították a problémát.

Ösztönözni a fenntarthatóságot, kilépni a lobbikból, innovatív üzleti modelleket alakítani ( (utazás, munkaidő, technológiát korszerűsíteni)

A lényeg vagy elengedjük a gazdagodási kényszert, növekedési és versenyzési kényszert vagy az történik, ami ilyenkor szokott, ha nem jut mindenkinek egyenlően erőforrás. Fegyveres és háborús konfliktusok körbenézve a világban pedig ezt már nem is feltételes módban kell értenünk. 

Előadók: Vida Gábor, Szathmáry Eörs, Szőllősi-Nagy András, Bartholy Judit, Deák Dániel, Boda Zsolt, Antal Miklós,  Lányi András,  Zilahy Gyula