Célpontban a Klímavészhelyzet - 3 konferencia összesített beszámolója Energiapolitika- Kommunikáció- Atom- politika-(Hungarian)

2019.11.25

Ahogy telik az idő, egyre több konferenciát és eseményt tartanak a témában, szinte naponta szembesülünk velük, ki sem kerülhetjük bármennyire is akarnánk. Ezzel nem azt akarom jelezni, hogy túl sokat. Mivel ez a téma, (már aki komolyan veszi) komolyan kihat a hátralevő életünkre, ha akarjuk, ha nem. Múlt héten 3 elképesztően részletes beszámolón vettem részt, ahol különböző aspektusokból vizsgálták a Klíma krízis tényét.

Szerdán az Energiaklub munkatársai (Orbán Gábor, Pej Zsófia, dr. Bart István, Dr. Sáfián Fanni -Magyar Energiahatékonysági Intézet -től ) tartott nekünk előadást szakértői szemmel, hogyan kéne átalakítanunk az energia gazdaságunkat fenntarthatóvá és hogyan csökkentsük a karbon kibocsátásunkat, valamint részletesen kitértek arra is, hogy milyen politikai akadályokba ütközünk, amiért ezt nem tudjuk megtenni, pedig minden technológiai eszköz a rendelkezésünkre áll már e pillanatban is. Időnk pedig véges, és az elkövetkező 30 évben, ha most zero-ra csökkentenénk a kibocsátásunkat, akkor is tovább melegedne a bolygónk.

A nagy kérdés pedig az hogy 2050 után, hogyan éljünk majd. Mert az előjelzések szerint minimum 3-4 °C os átlaghőmérséklet emelkedéssel kell számolni az évszázad végig. Ezen nem segítenek EU tagállamok vétói, de az sem hogy a nagy kibocsátók (Kína, Usa) gazdasági növekedéseik értelmében nem hajlandóak befejezni a fosszilis energia használatot. Folyamatosan kompromisszumra próbálnának jutni és megtalálni a megfelelő politikai mozgásteret, egyezmények születnek (Kyoto, Párizs) és megállapodások egymás hegyén, hátán, de a multipoláris viszony miatt, nincs Globális Kényszerítő Erő, hogy aktívan cselekedjenek is.

A felkészülés, átalakítás senkinek sem könnyű, szinte a sötétben tapogatózunk. Már most tudunk olyan "elhamarkodott" vagyis nem jól előkészített politikai intézkedésről, ami gondot okoz az egész lakosságnak pl. Franciaországban, mert mindenkire egyforma karbon adót róttak rá és nem vették figyelembe a társadalmi helyzetüket. (zavargások Franciaországban) De ennek ellenkezőjére is van példa pl. Kanadában, ahol a karbon adót adókedvezményekkel párosították, így nem terhelte meg a kis költségvetéssel rendelkezőket. Gazdagoknak többet kell fizetni 10%-al a szegények pedig visszatérítéseket is kapnak.

Egyelőre, nálunk a Klímavédelem nem együttesen jelenik meg az országban. Az Európai Unió a Polgármesterek Szövetségével közösen kidolgoztak a Fenntartható Klíma Akció tervet, amivel 2030-ra 40%al csökkentik a karbon kibocsátásukat. Európában a terv nagy népszerűségnek örvend, 170 város csatlakozott már itthon is.

Más módon az EU pályázati pénzből támogatja a településeket, hogy dolgozzanak ki Saját Klíma Stratégiát. Ehhez a kezdeményezéshez is csatlakoztak már. Abból a szempontból szerencsés ez a tervezet, mert az embereknek lesz felelősségük abban, hogy amit elterveznek közösen azt véghez is vigyék az önkormányzatok. Ezért rendkívül fontos tudatosítani, és formálni a lakosság szemléletét ebben a kérdésben. Épületfelújítás és korszerűsítések zajlanak, tervezik a közlekedés átalakítását, de több forrásra lenne szükség. Fel kell készülni a jövőben bekövetkező nem várt kellemetlen éghajlati anomáliákra, (hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék elvezetése és tárolása, talajtérfogat változás)

Energia fenntartás szempontjából, tudatosítani kell azt a tényt, hogy a lakosság a legnagyobb fogyasztó 70% és az igényeket ki kell szolgálnia szolgáltatóknak hiába is megy a hibáztatásuk.

Csak a fűtésre szánt energia használatunk 75% -ot tesz ki. Használhatunk energiatakarékos eszközöket, de ezek önmagukban nem elegek és többet használna inkább, ha a fűtésünket korszerűsítenénk. Szigetelés, Kazáncsere, Nyílászáró csere együttes használata megoldhatja biztonságosabb és fenntarthatóbb életet biztosíthat otthonainkban. Lakásfelújítási pályázatokon erre nyerhettek többek között támogatást a társasházak. A rezsicsökkentés a projektnek nem használt, mert, így nem érezték az emberek problémának ezt a kérdést, hogy visszavegyenek a fogyasztásukból vagy korszerűsítsenek.

Európában a nyugat európaiak a legnagyobb Co2 kibocsátók (80-90%) de mégis világviszonylatban ez maximum 10% -a világ lakosságának, így problémát Kína export tevékenysége és USA jelenlegi politikája jelenti, bár ez jövőben változhat. Az EP választások is megmutatták, hogy a Zöld pártok és zöld kérdések előtérbe kerültek, ezért hatással vannak a többi párt családra is, klímaváltozás kérdésében.

Fontos lenne kimondani, hogy az által hogy nem közvetlenül érint bennünket, nem érezzük felelősségünket benne, hogy megoldjuk, ezért Kelet Európa nem rendelkezik Globális Tudattal annak ellenére, hogy érezzük a klímaváltozás hatásait a saját bőrünkön is, pedig ez "7 milliárd apró probléma". Nem elég hogy egyénileg felelősséget vállalunk, és lemondunk egyes dolgokról, mivel ez egy kollektív probléma, politikai felelősség vállalás kell. Mi nem csak fogyasztók, választók is vagyunk, így mi döntjük, el kit válasszunk, akiket meg fizetünk azért, hogy képviseljék a jogainkat és az érdekeinket.

Az innovációkra várni időhúzás, de természetesen mindent meg kell tenni, hogy minél hamarabb korszerű technológiákat, tudjunk használni, ami segít a dekarbonizálásban. Folyamatosan folynak a kísérletek (pl hidrogén használat- UK, Hollandia, fűtésnél Franciaországban hőszivattyús technológia amit támogatnak is. Az építő iparban meg csak az kaphat EUs támogatást aki 25-30% át megújuló energiával tervezi meg az épületet az energia felhasználás kiépítésénél 2021-től )Megújulókat fejleszteni és elérhető áron eladni. Rendkívül fontos lenne az össz társadalmunkat képezni, oktatni és informálni, mert az egész életünkre hatással lesz a változás.

Csütörtökön Truth in Action keretében folytatódott a Klíma Kommunikáció kérdésének tárgyalása. a 24 hours of Reality projekt keretében minden évben 11.21-én a világ minden tájáról az emberek kutatók megosztják eredményeiket, véleményeiket a világgal. Akár csak a Fridays For Future sztrájkjai esetében itt is globális felhívás zajlik voltaképpen a network segítségével. Az Elementáris kezdést egy Skype-os bejelentéssel indította meg Vigh Péter (Másfél fok- éghajlatváltozás közérthetően) . Lengyelországból jelentkezett be egy iraqi kurd mérnök, Peshang Halabjayi, aki egy prezentációban mutatta be Klímaváltozás és háborúk kapcsolatát a Közel- Keleten.

Erős kezdés volt ez, mert teljesen bemutatta mi is zajlik több éve, amiről mi csak maximum annyit tudunk, hogy háborúk vannak több éve és sok a menekült, akik célba vették Európát. Nagyon sokan haltak már meg elsősorban gyerekek és nők, és 5.5 millióan menekültek el a környező országokba. Tönkre ment az élővilág és az ökoszisztéma, (több faj populációja is megcsappant elefánt, antilop 80% . A Szíriai háború konkrét oka volt a klímaváltozás, a szárazság következtében, a lakosság 60% lett munkanélküli , ennek szerepe volt a gazdasági, szociális, és pénzügyi krízisben és ez mindent megborított.

2018 -ban szárazság volt, vízhiány 2019-ben hatalmas áradások, kiszámíthatatlan lett az élet azon a területen. Peshang szerint nagyon fontos hogy kezdjünk el globálisan tájékozódni, hogy ne hallgassunk, és ne engedjük, hogy felettünk döntsenek és úgy szavazzunk aki tisztában van döntései következményeivel.

Climate Reality Project Europe magyarországi képviselője Bauer Zsolt beszámolt az eddigi eredményeikről, és akcióikról. A nemzetközi kezdeményezés Al Gore nevéhez fűződik aki az IPCC-vel közösen Nóbel díjat is kaptak. Információkat osztanak meg világszerte. Ezen a napon 1600 rendezvény volt ami követhető.

Greenpeace Magyarország-tól Hunyadi Réka nyilatkozott, aki elmagyarázta működésüket, hogy nyomás gyakorlási célból, ha a párbeszéd nem működik már, akcióznak az aktivistáikkal, hogy elérjék cégek, jogi személyek, kormányzatok ingerszintjét, és most a Klímavészhelyzet kihirdetésével, sürgetik a rendszerszintű változásokat.

Az Energiaklub vezetője Orbán Gábor elmondása alapján a szervezete szakmai anyagokkal igyekszik segíteni a lakosságot és a civil szerveteket, fenntarthatóság és fejlesztések terén, igyekszenek mindenkivel kommunikációs kapcsolatot tartani. Kommunikálják az Kormányzatok, Önkormányzatok Klíma stratégiáját a lakosság felé, önkéntességet szervezik, és segítenek a pedagógusoknak képzési programokkal.

Macskásy Éva Fridays For Future Hungary aktivistája, Előadás sorozatok tervezésben segédkezik, és segíti a klímasztrájkok előkészítését, amiken középiskolások és általános iskolások vesznek részt többnyire, de szerencsére egyre nagyobb az érdeklődés a felnőttek körében is a Globális Klíma Sztrájkokon. A közvetítők és kommunikálók, előadók kora (egyetemisták) előnyt jelent, mert a gyerekekben bizalmat ébresztenek, és megtalálják könnyebben a közös hangot. Beszélgetéseken keresztül osztják meg az információkat.

Dudás Gergely újságíró és kommunikátor jelentette ki ténylegesen először, hogy a Kommunikáció az elsiklott a Klímakérdésben. 2018. őszén nyilvánosságot kapott a IPCC jelentés és Globálisan megváltozott a kommunikáció, így a magyar média is felkapta, nyilvános lett. A a globális sztrájkon résztvevők száma mára megnőtt 7 millióra.

Nagyon sok a lemaradás, amit be kell hozni, de nehezen lehet olyan dologról kommunikálni, amit szkeptikusan kezelnek, mert ez egy Világvége jelenség (az eddigi életünk fog megváltozni) Az állandó figyelem fenntartás nehezebb itthon, mert egyrészt nincsenek olyan újságírók, kommunikációs szakemberek, akik klímaváltozással foglalkoznának, vagy ha igen akkor kevesen. Valamint a média elvesztette tematizáló képességét, hogy valamit prioritássá tegyen, mert a politikai határozza meg, mi legyen napirenden. Valamint a klímaváltozást csak olyan módon tudják tálalni, ami szenzációt és olvasottságot generál, klikk bait.

Erre reflektált Lehoczky Annamária, éghajlatkutató és a Másfél fok- éghajlatváltozás közérthetően oldal szakújságírója. Rengeteget változott a szakújságírás az elmúlt 30 évben, régen nem volt jól elővezetve, és nem volt számottevő sem így nem volt érdeklődés irányában. A helyzet megváltozott 1-2 éve mikor Globális jelenségként kezdték kezelni így került rivaldafénybe.

Mindkét oldal elrontotta a Klímaváltozás kommunikációját, mert a száraz adatok ismertetése mellett nem lettek bemutatva a következmények a gazdasági károkról, vagy éppen annak az egészségre gyakorolt hatása sem. Nem mondtak véleményt csak közölték a tényeket, ezáltal lett semleges információ halmaz.

Tudósoknak nincs kapacitásuk írni erről, kutatást kell végezni, nincs idejük és bürokratikus akadályokkal is küzdenek.

Tudományos Közösség és a Média feladata lenne segíteni, fordításokat közölni minél több hiteles forrásból, és ügyelni rá, hogy ne kerüljön ki olyan hír, ami félrevezető, hamis vagy álhír. Az IPCC egy Kormányzati Testület (Politikai) így releváns információkat nyújthat a lakosságnak.

FFF most irányítja a kommunikációt, 20 éve publikált adatokra hívja fel a figyelmet, de nálunk nem reagáltak a jelenségre akkor. Alulról kezdve ágyaztak meg a társadalmi nyitottságnak, a tudósok behúzták a kéziféket (kérdés miért?)

Nem lehet tudni most hogy a lakosság mennyire van tudatában az igazságnak. Ezért egyértelmű és egyszerű üzenetek kellenek, amit mindenki megért.

Az élővilág pusztulása vizuális megjelenítése, folyamatos kommunikáció, sürgető jelleggel, tapasztaljuk a hatását a saját környezetünkben, meleg rekordok dőlnek meg, eláraszt a víz és ezt már érzelmileg reagáljuk le és bekerül a Médiába.

Nem akartunk eddig változtatni, de most nincs más választásunk és ez a kulturális életünkre is hatással van. Akik nem akarták is rá lesznek kényszerítve.

A legsebezhetőbbek a gyerekek, ők félelemből teszik, hogy kimennek a sztrájkra, félnek a jövőtől, a pedagógusoknak óriási szerepük van abban, hogy motiválják a gyerekeket a változtatásra, informálódásra.

Új jelenség is kerekedett ebből, Zöld kapitalista Rend megalakulása - Minden legyen Zöld

A választások után a kormányzatok és a cégek is elkezdték marketing stratégiájukat átalakítani, profit szempontjából.

Mi "klímabajnokok" lehetünk Áder János szerint és nyerhetünk, Mátrai Erőmű bezárásával teljesül a vállalt karbonszint csökkentés 2030-ig, Paks2 megmenti a helyzetet.

Katasztrófák szkeptikus kezelése egy információs hiba miatt. ("Amazonas a Föld tüdeje" )
Ezek mind valós veszélyek abban, hogy elmegy rossz irányba a kommunikáció.
De a lényeg hogy elkezdjünk egy újfajta felelősséget kiterjeszteni, kulturális átalakulással jár és mindenki részvételére szükség van. Politikus, cégvezető, civil ember.

Civil szerveteknek feladata megmutatni a felelősséget (hulladékgazdálkodás, energiagazdálkodás) és segíteni a gazdasági rendszer megváltoztatását. Cégvezetők figyelmét felhívni, hogy ténylegesen zöldek legyenek, ne csak kampányfogásból hirdessék, hogy zöldek. Anyagilag támogassák azokat, akik ezzel foglalkoznak.

Magyarországon ez politikai magatartáskérdés is. Pontosan ellentétes a magatartásuk a tudatosság követőkkel szemben, féleleméből befeketítik őket, pedig egy társadalmi átalakulás küszöbén vagyunk. Megy az altatás inkább, de nem lehet párbeszéd nélkül döntéseket hozni, jó válaszok sincsenek, mert az egész életünk a piaci gazdaságon alapul, és ezt kérdőjeleződik meg tulajdonképpen.

Általános félelem van a Médiában, Politikában, Kommunikációban, valós változástól félnek, mert nem tudják, mit hoznak a változások.

Sokkal jobban kéne pengetni az érzelmi húrokat, hogy mindenki magáévá tegye a problémát. Olyan képeket kéne használni, ami egyértelműen utal a következményekre, mitől szenvedhetünk. Sokkal több illusztráció kell, hogy rekonstruáljuk a jövőt.

Különböző stílusokban kell kommunikálni, sokszínűség energiát ad. Az érzelmekre kell hatni, pl: nem lesz már hó, télen is 20 fokok, ami egyáltalán nem normális, és ezt úgy is kell kommunikálnunk. Nem pedig úgy hogy csodálatos meleg idő van decemberben.

Kompromisszum készek és a radikálisok között létre kéne jönnie az együttműködésnek és az össztársadalmi ügyek mentén találkozni. Nem pártpolitikai kérdés az emberiség kihalásának kérdése. De politikai részvétel szükséges, mert az emberek érdekeit kell képviselnie a politikának, demokratikusan. Az üzleteknek pedig felelősségük van, hogy ne pusztítsanak, fel kell készülni az átalakításra.

Hogyan folytassuk? - Mi lehet hatékony?

Lehoczky Annamária úgy kezdte a téma lezárását, hogy elmondta milyen sokáig hallgatásba burkolózott mindenki, (hallgatás spirálja) hozzáértők és laikusok sem merték elővezetni a témát még saját környezetükben sem, otthon hogy aztán társadalomban is ez legyen a téma, szomszédnál, barátaiddal stb. Pedig beszélni kell róla, mindenkinek és mindenkivel.

Bauer Zsolt virtuális faültetésre invitálta a rendezvény résztvevőit, hasonlóan a témában való önkéntes továbbképzés pártján volt, klímaválság megoldása mindannyiunk felelőssége.

Dudás Gergely szerint ez egy megoldhatatlan probléma, amit majdhogynem ezen keretek között, lehetetlen kommunikálni. Keveset látunk belőle. Rövidtávon kell eredményeket elérni, talán apró lépésekkel, de a kérdés mennyire van idő.

El kell érni, hogy társadalmi támogatottság az nagy legyen a kérdésben az meghozhatja a politikait is.

Hunyadi Réka szerint azonnali, rendszerszintű változások kellenek, az influenszerek szerepe megnőhet, akik új embereket vonhatnak be.

NoÁr- Levegőt

A kérdés az hogy a rendszerszintű változáshoz mit tudsz hozzátenni ?

Folyamatos beszédtéma generálása

Kollektív felelősség vállalás tudatosítása

Releváns Információk Terjesztése

Pozitív energia- Közösség építés, együttműködés, segítségnyújtás

"Hatalmas az elvárás, de nem lehetünk türelmetlenek, amíg egy társadalom egy témát magáévá tesz, a dinamikát a fiatalok generációja megadhatja a folytatáshoz."

Végül, de nem utolsósorban pénteken az Atomenergia kérdése került vizsgálatra, a Tanácstalan Köztársaság sorozat, előadásában.

Egy kérdéssel indítva, hogy Van-e klímapolitika atomenergia nélkül és a magyarországi lehetőségek milyenek a dekarbonizálásra?

Nem olcsó azonban egy atomerőmű építése. Vállalat gazdasági megközelítés is szükséges, mennyi forrás jut az innovációra, működtetésre.

Hiba volna csak energiatermelés oldaláról nézni.

Energia fogyasztás szemszögéből, ez egy komplex dolog.
termelés szempontjából meg kell nézni mi az, ami valóban működő energia ebben a korban. A megoldásoknak mi a kockázata.
Globális klíma szempontjából milyen a hatásuk.

Ezt a három dolgot kell egyszerre vizsgálni, és megnézni mire van kapacitásunk, mik állnak rendelkezésre a fenntartásra.

Szakmai és szakpolitikai kérdés is egyúttal. Központosított rendszer nagy erőműveknek van.

Energia sűrűség kockázata fen áll, most nincs más, ami megfelel mint az atom,később a fúziós energia az ami segíthet
Félelmet a fél információk, tévhitek generálják bennünk.
Már adott egy kormányzati döntés Paks 2 megépítése, Paks 1 üzemeltetése hamarosan lejár.

Kérdés: Milyen energia mixet tudunk elképzelni a megújulókból?

Időjárástól függ az energia 300-900 megawatt (napenergia) kéne 6000-6500 de a jövőben 7000 megawatt a cél. A napenergia maximum 4-5 órára elegendő áramot termel egy nap.

Nukleáris projekt megvalósulásához jelentős visszaterhelés szükséges vagyis, probléma állt fent, ki kell kapcsolni valamit, nincs termelt bevétel

A jövő a hidrogén gazdaság is lehet ehhez ki kell építeni a hálózatot és ez a megújulóval már kiválthatja akár a fosszilis energiát.

A nagy kérdés mit használjunk?

Rövid az idő az átalakításra ENSZ szakértők szerint 10 év. A klíma célok teljesítésének elérésére kell a Paks2 nálunk.

Nincs időnk addig

Centralizált hálózat fokozása melléfogás

Külföldi technológia, külföldi üzemanyaggal , kockázatos hogy függünk valakitől

energia sűrűség kérdése fent áll,

van-e szükségünk tényleg rá? Ha itt vannak a megújulók.

mit kezdünk az erőművel, fűtőelemekkel 3000 éven keresztül.

Számítások nincsenek végezve.

Atomerőmű által termelt energiánál nagyobb kell az USA-ban.

Karban kell tartani 400 000 évre, egy létesítmény 4 éve robbant fel (USA)

Svédország ugyan ezt a technológiát visszadobta, úgy döntöttek várnak, mivel az innováció nagyon gyors, és gyorsul halogatnak, meglátják mi lesz jövőre.

Egy erőmű leosztja az energiát ipari üzemeknek és a lakosságnak, gond lehet az energiatárolás megújulóknál is, akumlátorok használatával már jó lehetne.

Az atomerőmű nem veszélyes, ha jól működik.

Ott használnak több megújulót, ahol van vízerőmű kapacitás is Európában.

Forgó tartaléka Magyarországnak Mátrai Erőmű (30-40%) Paks (80-90%)

A többi erőművünk nincsen elindítva, mert drága lenne az üzemeltetése, valamint mi a villamos energia importra támaszkodunk (30%) de stratégiailag veszélyes lenne, ha teljesen erre támaszkodnánk, kell egy alap erőmű ellátás.

Maga a villamos energia ipar átalakítása 20-30évbe telne, az ára meg 500-600 milliárd Euroba.

Földgázunk nincs elég, decentralizált okos hálózat még nincs kiépülve, de az innováció ezt hozza magával.

Paks 2 : 3. generációs blokk , minden eddiginél biztonságosabbra tervezik, akkor is leáll ha rossz emberi döntést hoznak, csak akkor robban ha felrobbantják.

Olcsóbb lenne ha meghosszabbítanák Paks 1 működési idejét, de az már nem korszerű (2. generációs) ha folytatnák több üzemi leállás történne, nem elég a karbantartás.

Mátrai Erőmű 2030-ig bezár, ezzel teljesül a kibocsátási cél.

2025-re 3000 megavatt 2030-ra 7000 megawatt napenergia használatot jeleznek előre.

Az erőművek 1500 megawatt gáz kapacitást adnak

Vizuális Energia csoport szerint: gáz mostani ára 10 Euro/ megawatt => üzleti szempontból azt választják majd, ami a legolcsóbb.

Dániában 40% szélenergiával + nap és biogázzal 50% os a termelés, vízerőművük viszont nincs, de zavartalan az áram ellátás az import -export kereskedelemnek köszönhetően, nem gond, ha nincs szél, nincs áram kimaradás.

Távhő hasznosítást pártolják, amit nyáron nyernek, azt eltárolják télire , nincsenek erőműveik amik voltak 80-as években bezárták, kicsi rugalmas energia használatra törekednek.

Nagy Britannia: Nincs vízenergiájuk és a hagyományos erőműveket elavultnak tartják, sok kicsi rugalmas kell.

Földtani vizsgálatok: Kizárják hogy a kijelölt helyen erőmű legyen, mert aktív törésvonalra épülne Paks 2

Duna viselkedése nem kielégitő + 25 °C nyáron problémás (Hűtő torony azt kell építeni)

1 mm mozgás tapasztalható, 100 000 tonnányi építmény eltolása problémás és a talajvíz áramlása is más a tervezett helynél (Paks2 -5ös blokk)

Az Eu Összetett Energia Rendszert tervez, de átmeneti időszakra meg kell oldani az ellátást, amíg nem jön a technológia.

Nagy baj, hogy politikai vita lett belőle, mert a legkisebb kockázattal járna, Uniós szabályok mellett alkalmazni kell.

Katasztrófa tűrőbb a összetett hálózat, mint a centralizált, Németek is inkább a szélerőművekbe invesztálnak. (20.000 db) nálunk maximum (330 db)

Sokak szerint 300-400 000 év a tárolásra nem kell, mert idővel újra is tudják majd hasznosítani, Paks 2 is újrahasznosítaná az energiát.

Kell-e az állampolgárokat bevonni a döntési hozatalba?

Kommunikálni kell a döntésekről a lakossággal, mert társadalmi vita lehet az elhallgatásból.

A múltban, Ausztriában, bevonták az embereket a döntésnél.

1998-ban vízlépcső megépítése Nagymarosnál, választási eredmények után nem épült meg.

Szakmai és politikai kérdés is egyaránt.

Közszolgálati Média ennek ellenére nem tette meg a tájékoztatást vagy félretájékoztatták.- mert kéne vizsgáló szervezet is hogy figyelemmel kísérjék a költségek mozgását.

"Ezer milliárdból mennyit lopnak majd el"

Rosszatom példája:

Finn project belassult nem jó az elsőnek lenni ebben a technológiában, meg kellett volna várni, hogy teljesít akik elkezdték viszont a Finn lassulással ez aligha fog megtörténni.

Areva : Fr.o, Finn o, ( 2x 3,2 milliárd Euro) 2009-ben kellett volna elindítani az erőművet de a biztonság technikai szempontból aggályos, 11 milliárd Euronál tart a per költség.

Kísérletek és tanulmányok készítése azok folynak (MIT -USA )

Projektek központi feladata:

1. Energia hatékonyság optimalizálása

2. Decentralizált energiahálózat kiépítése

3. Innováció bevezetése

4. Alacsony karbon szint tartása

Előadók: Felsmann Balázs a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Munkácsy Béla az ELTE TTK egyetemi adjunktusa, Timár Gábor geofizikus, az ELTE TTK tanszékvezető egyetemi docense és Hetesi Zsolt az NKE Víztudományi Kartudományos főmunkatársa.

A moderátor Polgár Emese szociológus volt.