A "Színe és a visszája"- Avagy a Világ a háborúk árnyékában (Billingual)
Üdvözlet kedves olvasóim és követőim, haladunk előre a tudatosulás útján, mélyen szántó gondolatokat megosztva a tömegek számára. Kicsit most vissza fogunk kanyarodni az kollapszológia irányába, hiszen a nagyvilágban egyre többen ébredeznek és osztják meg prognózisaikat arra vonatkozóan, hova tart az emberiség és meg is merik tömegtájékoztatásra osztani nyíltan konferenciáikat. Ha volt is előnye a Pandémiának azt egyértelmű az online tömegtájékoztatás területén lehet keresni, hiszen azonnal juthatnak el információk a világ bármelyik pontjáról hozzánk, persze ehhez nem árt angolul tudni és mivel ez az előadás is a Csendes óceáni térségben Új-Zélandon került megrendezésre, így az időeltolódás miatt, okosan választották azt az opciót, hogy fel is veszik videóra a teljes anyagot a Zoom-on YouTube-ra bízva annak továbbterjedését. Ezért csak a lényegre fogok hagyatkozni az összegzésben, viszont nem finomkodva a mondandómat.
A webinárium Dr. Elizabeth G. Boulton, Ausztráliában élő vészhelyzeti logisztikussal aki a jelen és jövő katonai kihívásait kutatja, Tristan Sykes (Just Collapse) mozgalom társalapítójával, aki az Extinction Rebellion csoport is megalapította Tasmánia területén , David Swanson Nobel békedíjas író, újságíró, rádiós újságíró részvételével, valamint Liz Remmerswaal Hughes-sel a World Beyond the War Új Zéland-i béke mozgalmi szervezet igazgató tanácsának alelnökének moderálásával, zajlott, az online esemény hostjaként. Aki nem mellesleg Új-Zélandon a Nemzetközi Női Liga a Békéért és Szabadságért alelnöke is volt korábban. Így elmondhatjuk hogy minden résztvevő igazi szakavatottként szólalt fel vagy mutatta be prezentációját nem elrejtve véleményüket sem magáról a témáról, ami itt a Klímaváltozás és Háború volt, ennek összefüggései és társadalmi aspektusai.
David Swanson mondta ki azt a megállapítást, hogy ami tömegek számára van publikálva, az egy terelő hadművelet igazán, mert már akkora a baj, hogy kénytelenek azt leplezni egy bevett eszközzel, ami a háború és úgy évszázadokig ez úgy működött is és annak finanszírozása is, hogy az infláció legyen tudatban, mikor mégis csak struktúrák és rendszerek összeomlása előtt állunk. Maga a háború mindig kivételt képezett és például a fosszilis energia használatakor nem is közlik mennyi kibocsátás történik, vagy mennyire szennyező és pusztító a környezet számára, (Nemzetközi konferenciákon) ami vele jár, mivel a kormányok egy megkérdőjelezhetetlen és legális jelenségként állnak hozzá, holott a környezeti és ökológiai összeomlást a fogyasztók, és átlagemberekre testálják, ami igazságtalan magyarán a kormányok a vezetői az összeomlásnak mindaddig, míg a demokrácia nevében finanszírozzák a hadi ipart és a fegyverkereskedelmet. Az amerikai hadsereg felelős a fosszilis energia használat 10%-ért, éppen ezért pusztítása is a legnagyobbak közé esik a környezet számára. Kiemelte, hogy saját felelősség azonban az hogy mit gondolunk napjainkban a legnagyobb fenyegetésnek és ebből a környezeti összeomlás azért is marad ki, mert az információk évtizedek óta közismertek csak nem látványosak globálisan, vagy éppen a nukleáris tél bekövetkeztével sem foglalkoznak ami vele járhat.
Dr. Elizabeth Boulton, kutatása azt vizsgálta, hogy az emberiség miért nem reagál ugyanolyan energiával és intenzitással az éghajlati és környezeti problémákra, mint más állítólagos válságokra vagy fenyegetésekre, mint például a "globális pénzügyi válság" vagy az iraki tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos hibás hírszerzés. Úgy találta, hogy ez a hatalomhoz kapcsolódik, amelyet mélyen gyökerező elképzelések támasztanak alá arról, hogyan érzékeljük a fenyegetést és a veszélyt. Bírálja a fenntartható fejlődési célokat, azért mert lényegében hiper és planetáris fenyegetéssel áll szemben a civilizáció, ami sürgős stratégiai terv alkotást kíván mostanra, ami természetesen nem tükrözhet háborús indíttatást, és nem is finanszírozhatja azt.
"Ezért a színe a dolgoknak és visszája" egyáltalán nem ugyanaz, az összeomlást és hanyatlást elfedve, mikor ebben a korban az lenne a legfontosabb hogy a békét megteremtsük, felszámolva a globális problémákat. Szóval a "színház" egyre kevesebb embert vonz. Amellett hogy az olaj és gáz, amiért képesek kirobbantani azt, vagy képesek voltak korábban szintén nem kompatibilis már azzal a természetpártoló, fejlődni vágyó gondolkodással, ami mostanra már iránymutatóként szolgál lényegében a fiatal generációk életében. Lényegében, a legnagyobb ellenségünk a "kondicionált növekedés", legyen szó bármiről és mivel nem tudatosságra ösztönzik a népeket, hanem követésre így az erő is hiányzik hogy máshogy cselekedjünk, változtassunk, mint az elődeink, látszólag. Ergo az összeomlás ütemezett, hogy megtörténjen a kérdés az, hogy mi marad meg és azzal mit kezdünk, úgy hogy nem vagyunk felkészülve leginkább mentálisan.
Hiszen a fenntarthatóság szép ábránd marad, ha hajlandóság sincs a másképpen gondolkodásra, és a természet pozitív gondolkodáshoz nem elég ha nem eszünk húst, vagy zölden gondolkodunk, csomagolás mentesen, szelektív hulladékot gyűjtünk. Olyan globális folyamatok kezdődtek el, amikről csak azért nem hallunk, hogy össze ne omoljon a gazdaság vagy piac, de már lényegében Floridában is vannak olyan részek, amik víz alá kerülnek egyre gyakrabban, míg végül már nem fog visszahúzódni a víz, hanem ellep mindent, humanitárius katasztrófákat okozva.
Daytona Beach -Florida, Nicole Hurrikán után
Szóval a hadsereg előbb utóbb már nem arra fog kelleni, hogy harcoljunk, hanem mentsük ami menthető amiben a NATO szerepet játszik, mivel még mindig védelmi szerepet tölt be, ellentétben az agresszor hatalmakkal. De a kérdés mikor jön el ez a pillanat, ha még mindig azért lihegünk hogy mindenből egyre többet harácsoljunk? Miközben milliárdok élete fog veszélybe kerülni. A sajtó altat, hogy ne keltsen pánikot, pedig azzal lesz igazán káosz, hogy nem készíti fel a társadalmi változásokra a lakosságot.
Minden résztvevő kiemelte, hogy Csak Békére törekvő Megoldásokban érdemes gondolkodni, meg is nevezte azokat a tényezőket vagy személyeket akiknek kiiktatása nem csak időszerű, hanem esszenciális, mert hátráltató tényező a felkészülésben, hiszen háborúval egyszerre tereli a lényegről a figyelmet és gyorsítja fel a pusztítás mértékét, a fosszilis energia használat mellett, növelve a nukleáris fenyegetettséget. Ami stratégiailag lehet hogy logikus redukálásra, de embertelen mellesleg a szennyeződés mértéke rosszabbodik, hogy az összeomlás után sem marad élhető a bolygó, amivel a túlélőknek is nehezebb lesz az élet, már ha lehetőségük megmarad, ugyanis már ez a tét.
Éppen ezért míg Boulton az erőforrások átcsoportosítását javasolja az éghajlati összeomlás hiper fenyegetésének ellensúlyozására, érdemes átfutni a Plan E-J stratégiát is, a kormányok ennek az ellenkezőjét teszik. És ebben nyugodtan beleszámolhatjuk az abortusz ellehetetlenítésre tett intézkedéseket is, vagy éppen közömbös reagálást, ami háborús nemi erőszakra vonatkoznak. Így függnek össze a társadalmi igazságtalanságokkal a természeti katasztrófák is, a káoszban ugyanis a biztonság nem garantált, önuralom az ember "állati" természete miatt, vagy pont a kőkorban megmaradt ösztöni természete miatt, mentális összeomlás következtében kiszámíthatatlan mi lesz a reakciója a fajnak. De a " a Covid-19 miatti lezárás" elég fontos analizálható eredményeket mutatott az emberi viselkedésre vonatkoztathatóan és ott a tét maximum a "wc papír" megszerzése volt. Kérdés mi várható élelem és vízhiány esetén? Bár az is igaz, ha nem 5 millió információ jön ezer helyről, amiből csak zűrzavar és káosz generálódik, hanem egy de az megbízható mivel állunk szemben, elképzelhető hogy kevésbé triggerelődik a faj, hogy egymást öljék wc papír miatt. Ha el van magyarázva globálisan, hogy vészhelyzet van és ez lesz, az kevésbé idegesítő mintha, csak azt látod hogy az országok különböző úton járnak, és persze te nem akarnád rosszabb pozícióban ezt átvészelni. És pont ez igaz az adott krízisre is, amivel megosztják az embereket abban is, hogy mit gondolj a háborúról. Ugyanis, vannak olyanok akik nyerészkednek mások halálán, és a fegyverkereskedelem csak egy része a történetnek.
Tristan is pont ezért nem méltatta a jelenleg zajló COP 27 rendezvényt, hiszen még mindig szájtépés és terelés van, holott a fiatalok és gondolkodó csoportok eredményeket akarnak látni, hogy tervezhessenek ami teljesen jogos. A video végén érdekes javaslattal állt elő mind Ő, mind pedig a Nobel-béke díjas író, aki méltatta azokat az időket, amikor ősközösségi szinten éltünk, mint most az ausztrál benszülött emberek, így példát tőlük kéne venni hogy tudnak balanceban élni a természettel, akik a mai napig úgy élnek mint elődeik és ez nekik bevált.
Mint jövő orientált lény, nem vagyok híve az idő visszaforgatásának, mikor így is feszegetik jogokat tekintve a középkori szintű gondolkodásra, de tény hogy hagyták évszázadokon át érvényesülni a természetet, úgy hogy ne nyomják el. A regenerációhoz pedig szükség lesz alázatra vele szemben, ha itt akarunk maradni egy javított verzióban.