A Biofília kifürkészhetetlen útjai - Pszichológiai előadás szubjektív elemzése
Üdvözletem barátaim és olvasóim, ma anyagunk mindkét fő területet érinti, magyarán ökológiai és társadalmi történéseket is részben, tovább fejtve az előző angol nyelvű anyagomat is. Hiszen az empátia és sokféleség elfogadása agyban dől el, magyarán kikerülhetetlen ennek pszichológiai analízise is.
Az előadás maga a klímaszorongás és öko pszichózissal volt kapcsolatban. Mettől tekinthető kórosnak és jól tesszük-e, ha minél hamarabb megakarunk szabadulni tőle, ami nem mondható krónikusnak? -fogalmazott Dr. Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus és egyetemi docens.
Mert a célja tulajdonképpen, hogy az értékítéletünk változzon meg, éppen ezért akit elér, fontos hogy tudja elhelyezni magát a rendszerben, mit tehet és hogyan ne bénítsa a kialakult helyzet, hanem cselekvésre ösztönözze másokért, de önmagáért is. Ez is a felelősségvállaláshoz kapcsolódik, ami viszont jelenleg a politikai színterepeken nem divat, hanem inkább arra ösztönzik a tömeget, hogy felhatalmazást adjanak másoknak a döntésre. Erről már korábban írtam is nektek, miért veszélyes lépés felhatalmazást adni másoknak, pusztán lustaságból.
A mostani történelmi időkben meg egyáltalán nem mindegy, milyen úton folytatjuk tovább. Ugyanis, az edukáció hatalma és tartalma határozza meg egy csoport életszemléletét és filozófiáját, magyarán a ferdítések vagy éppen történeti események kihagyása, nagyban befolyásolja a nép gondolkodását arról, mi az ami helytelen és helyes. Ennek eredményét érzékeljük a közöny szintjén, amit művelnek Ukrajnában többek között. De a tervezet irány pont ezért vonzóvá teszi a nekrofíliát is. A pusztítást, élettelen dolgok csodálatát vagy éppen helyességét és jogosságát. Élet és halál uraiként aposztrofálják magukat lenézve másokat. Lehet az más faj, állatok & növények, de elég csak más kontinensről érkezett emberre gondolni, hogy ne lásd egy szinten vagytok. Ezt a ridegséget részben a technológiai fejlettséggel magyarázzák szakértők, hogy elvesztjük a kapcsolódási pontokat azzal, ami élő.
Ezzel ebben a formában vitatkoznék, mert potenciál van technológiai fejlődésben. Pontosan egy olyan eszköz, ami kontrollt adhatna a helyes irány megtalálására, segítséget a mozgósításban, kreatív és figyelemfelkeltő módon meggyőző erővel fejthetne ki hatást tömegesen. A digitális korszak, mérésekre és vizsgálatokra nyújt lehetőséget, amivel prognózisokat készíthetünk. Mint anno a láthatatlanná tévő köpeny, melyet Dumbledoore olyan útmutatással adott át Harry-nek. "Jóra használd!" így meg van a lehetőség, hogy a technológia betöltse a maga szerepkörét életünkben, jóra használva, könnyítve a munkát.
Pontosan ezért lenne szükség olyan vezetői szemléletet átörökítettni tömegesen, amiben a fiatalok újításaira is vevők legyenek, amivel többé válik maga a hely vagy szervezet. Nem csak olyan terepen tartani őket, merev szabályrendszerek szerint, amit egy betanított robot vagy értelmesebb kutya vagy majom is meg tud tenni, mert így nem lesz motiváció, hogy bevonódjon másba. Ez az a generációs szakadék, amit nem értenek a korábbi generációk, miért élünk sokan a jövőben és miért találnánk fel előbb egy multifunkcionális szerkezetet, hogy takarítson ki egy komplett irodaházat, minthogy saját fizikai erőnket használjuk végkimerülésig, hasonlóan az árú feltöltéssel is eljárva. Mert ehhez nem kell ész, így csak elpocsékoljuk azt, ami megkülönböztet bennünket a cro magnoni-változatunktól.
Nem mondok újdonságot, hogy a biofília pont azaz irány, amivel a természethez, az élővel való újrakapcsolódást segítjük elő. Hogy fontosnak érezd a jelenlétét és aggasszon a hiány vagy a változás, ami be fog következni, annak következményei meg hatást gyakorol a saját életedre is. Itt térnék vissza a politika berendezkedésre, ideológiai szemléletkövetésre, mert egy dolog sajnos vitán felül áll, hogy a biofíliához való eljutás feltétele az, hogy felelősséget érezz a kialakult helyzetért, így a szorongás vagy aggodalom másokért feltétel, ez pedig nem kedvez a jelenkori szélsőséges, leginkább jobboldali gondolkodásnak, amiben a csak "én számítok" attitűd felel meg, a "most és mindent, a másik nem számít", még a saját utódom gondoskodása is másodrendű és a jövő nem érint, így nem érdekel.
Mert momentán e felé haladunk, érzékelve az oktatási rendszer vagy egészségügy állapotát, éppen ezért kevés az esély is, hogy megértsék a világunk szerkezetének összetételét és kapcsolatait tömegesen. Pl. hogy az ember, mennyire függ a környezettől és annak állapotától, mit fognak okozni a fajkihalások a táplálék láncokban, mezőgazdaságban. Az időjárás az emberi szervezetben, közérzetben, kiszolgáltatott terepeken, ami társadalmi rendszerekre helyez nyomást és feszültséget generál népek között, háborúkat kirobbantva, szenvedésre kárhoztatva az emberi fajt. Ugyanis, a fenyegetés globális jellegű, bármennyire is érzékeljük egyenlőre csak lokálisan a jelenlétét.
A klímaszorongás egzisztenciális szorongást is magába foglalhat és nyughatatlanságot is generál az emberben. Elindít egy olyan irányba, ami jó lehet teljesen ismeretlen a számára vagy visszatalál oda, ahonnan elirányította a környezete régebben, mert úgy gondolta nem fontos, nem elég vagy haszontalan a társadalomban, hogy hajtsa a mókuskereket. A kapitalizmusét, kizsákmányolásét, egyenlőtlenségét, érzelmi és értelmi analfabétizmusét.
Nos, ennek eredménye hogy nyíltan kívülállóvá vált is lassan, a kezdeti sokk elindította abba az irányba, hogy távolítással tekintsen arra a komplex rendszerre, amiben vakon rohangálnak milliárdok körbe-körbe tekerve a kereket a szakadék felé, míg ő készül lélekben, testben, de leginkább mentálisan az elkerülhetetlenre hogy ha eljön az idő, tudását "Jóra használja". A krízis kommunikátor minősítés pedig rendszer elemzővel egészült ki, rátalálva a feladatára, amiben különbözik az emberi faj 99,5% százalékától. Még nem tudja hova vezet az, hogy most már nem rémíti meg a tudat azért, mert képtelen a mostani és mai értékek szerint létezni, hiszen a feladata a változtatás minden áron, a jövő érdekben. A kérdés csak az, hogy erre személyesen lesz-e lehetősége a túlélőkkel vagy sem? És nem feltétlenül gond, ha nem éri meg a folyamat végét és ettől nem szabad félnie vagy szomorkodnia miatta, mert a küldetése végbe fog menni.
Kérdezhetik, jogosan miért csak később fog segíteni tudásával? Bár ezt szerintem nem nehéz kitalálni, ha süket fülekre találnak az elemzései, prognózisai mivel pontosan a 0,5%-os lét hátrányát szenvedi, mert nem látják a problémákat ugyanúgy és valószínűleg azért is lehet, mert az emberi fajt már Ő visszahelyezte a csúcsról a természet láncszemei közé, ahová való. Függetlenítve magát vallási normáktól és ahol a nemek egyenlősége nem lehet kérdés sem, az egyensúly érdekében.
A gyógyítással és ébresztéssel így soha nem volt haszontalan az az út, amit saját érvényesülése miatt kezdett el feministaként régen, hiszen alapértékének számított számára az egyenlőség a kezdetektől. Ennek a fontossága most csúcsosodik ki, amikor is kapcsolat mutatkozik a túlnépesedés és szociális igazságtalanságok között, hogy az erőszak vagy kényszer, mennyi további problémát generál, amit csak akkor láthat meg az ember, ha felelősséget érez, ha nem ússza meg a gondolkodást, a rendszereink analízisét és látná a kapcsolódást, hogyan épülnek egymásra a területek. Nem lehet részvétlen és közönyös, mikor az igazság sérülést szenved, mint ahogy akkor sem, ha az ártatlan szenved. De ez a liberális gondolkodás alapköve és az a minimum, hogy mindegy hogy hol alakul ki erdőtűz, akár Szibériában, akár Los Angelesben a te reakciód ne az legyen, hogy röhögsz rajta, mint egy veszett hiéna.
Mert valahol itt kezdődne az, hogy el kezdesz aggódni másért. Hogy a jövő nem hagy nyugodni, mert az nem biztos. És bármennyire próbálsz te a saját szinteden fenntartható életmódban élni, annak hatása nincs, ha egy rosszul működő rendszer részében kiszolgálod a fenntartóit.
A legnehezebb ez lesz, egyszerre lépni, és felfogni azt, hogy egyszerre kell majd egyet lépni, ráadásul úgy, hogy belülről kell átérezd a lényegét és súlyát a döntésednek. Mert nem lesz senki melletted, aki megmondja mit tegyél, hogy túléld vagy átlépj a fejlődés következő szintjére. Itt utalnék vissza arra, hogy milyen veszélyes az oktatást leépíteni, elzárni a tudást, hogy megértsd a világ működését és való igaz, hogy fejlesztésre szorul, de ha ennek fontossága is elveszik, mert félnek tőle és a múltban próbálnak kiutat keresni, visszafordítani az időt, az nem fog működni úgy sem hogy felhatalmazást kérnek a vezetők a tömegek pusztítására. Mert a logika mindig vitán felül fog elhelyezkedni, a bizonyítékok és tények makacs dolgok, csakugyan, mint a rendszerek kapcsolódásai, amiben ha nincs rend, meg lehet majd nézni mennyire lesz az fenntartható.
A fenti YouTube linken elérhető az előadás teljes tartalma, amit érdemes meghallgatni, mivel csak egyes részleteket említettem meg ebben a szubjektív elemzésben.